A DNS minden élő szervezet adathordozója, minden információ bele van kódolva. Ahogy egyre inkább fejlődik a számítástechnika, a szakemberek újabb és nagyobb kapacitású adathordozók kifejlesztésén dolgoznak, mert egyre több adattal rendelkezünk, amit tárolni kell. A jövőben erre lehet jó a DNS, amivel már a Microsoft mérnökei is foglalkoznak.
Nem is volt olyan rég, mikor még forgalomban volt a floppy lemez, amelyre 1,44 MB fért fel, ami ma már egy jobb minőségű fénykép tárolására sem elegendő.
A Science nevű szaklapban Yaniv Erlich és Dina Zielinski publikált egy tanulmányt, miszerint a jövőben maga a DNS lehet az, amely kielégíti a tárhelyigényeinket.
A két kutatónak sikerült egy DNS molekulára feltennie egy operációs rendszert, az 1895-ben készült, A vonat érkezése című filmet egy, egy Amazon ajándékkupont, egy számítógépes vírust, egy képet, valamint egy tanulmányt.
Tovább olyan áttörést értek el, ami elképesztő, hiszen eddig egy terabájtos merevlemez 150 grammot nyomott, viszont 1 gramm DNS-be a két kutató 215 ezerszer több adatot sikerült eltárolnia, ami fantasztikus teljesítmény.
Yaniv Erlich elmondta: “A DNS-nek számtalan előnye van, mert egyrészt nagyon kicsi, másrészt pedig akár 100 évig is kitűnően működik, csak hallgassunk meg egy lemezt, amely a 90-években jött ki, nem lesz egy nagy élmény.”
Arra a kérdésre, hogy mikor válhat elérhetővé a DNS adathordozó, Erlich úgy válaszolt, hogy az optimista forgatókönyv szerint még 10 évet biztosan várni kell rá.
