A menopauza, amely jellemzően a 40 és 55 éves kor között következik be nem csupán a menstruációs vérzések kimaradásának időszaka, hanem ahogy a magyar nyelv is képletesen kifejezi a “változás kora”. Nem egy patológiás folyamat, hanem egy természetes korfüggő állapot. Mivel a testi-lelki-szellemi folyamatok jelentős átalakuláson mennek át, ezért ez az életszakasz sok nő számára megterhelő lehet.
» Ha igazán elégedett akarsz lenni az életben, mondj búcsút ennek a 11 viselkedésnek
» A nő talált egy üzenetet a férje zsebében a férfi temetésén, ami megváltoztatta az életét
» A híres orvos figyelmeztet: „Minden ember, akinek rossz gondolatai vannak, fizetni fog. A gyűlölet a lét rákja”
» A nő arra kéri felnőtt lányát, hogy fizesse a lakbér és a számlák felét – a lánya frappáns választ adott
Ennek gyakorlati bizonyítékául szolgál az a felismerés, hogy a menopauza szakrendelésekre jelentkező nők nagy részénél hangulati és szorongásos zavarok vagy szomatikus testi tünetek jelentkeznek.
Hová tűntek a hormonjaim?
A folyamat biológiai szinten kezdődik és folyamatosan a petefészkek hormontermelése leáll. Ennek következtében a kezdetben szabálytalan vérzések fokozatosan kimaradnak, majd teljesen megszűnnek. A hormonháztartás változásának számlájára írható számos jellemző tünet: hőhullám, fáradékonyság, izzadás, nemi vágy csökkenése, fájdalmas közösülés.
Örök fiatalság kontra megtépázott énkép!
A hormonális változások nem minden esetben támasztják alá az igencsak ingatag lelki változásokat. A modern kor természetes öregedéshez való viszonya torz és a média, valamint a szépségipar örök fiatalsággal kecsegtet. Ez erős pszichés terhet róhat a változó korban lévő nőkre. A szülési képesség elvesztésével párhuzamban gyakran megkérdőjeleződik a nőiesség és ez önértékelési zavarokhoz vezet. A testi és lelki értékek megkérdőjelezése szorongáshoz vezet, amikhez gyakran hangulatingadozások, és érzelmi labilitás társul.
És még a családi fészek is kiürül…?
Ezzel párhuzamosan változnak a szociális szerepek is. A gyermekek felnőttek és elhagyják a szülői házat ami, a szülői szerepek fontosságának leértékelésével társulhat. Sok nő szükségesnek érzi, hogy áttekintse az eddig elért eredményeit, mérlegre tegye párkapcsolatát vagy társadalmi hasznosságát. Erre a periódusra tehetőek a generációs változások kihívásai is (kis unoka a családban, vagy idős szülő ápolása, halála). Ezen a talajon főleg a sérülékenyebb személyek gyakran depressziós tüneteket produkálnak.
És az a fránya depresszió…
A perimenopauzás depresszió gyakran atípusos formában jelentkezik, olyan tünetekkel, mint a kényszeres étkezési rohamok, hízás, hipochondria, szomatikus tünetek, nyugtalanság, alvászavar. Ez mivel nagy terhet ró az idegrendszerre ezért átmenetileg teljesítménycsökkenés, memória és koncentrációzavar is társulhat.
Mégis van élet a klimax után!
A rettegett klimax sokak rémálma lehet, azonban a változás nem szükségszerűen negatív. A “klimax után is van élet” – hangzik a vicces megjegyzés és ez valóban igaz, hiszen a nők az életük közel egyharmadát a klimax után élik. Az életminőséget, a belső egyensúlyt és a jó testi kondíciót nagymértékben meghatározza az előző életszakasz életmódja és az alapszemélyiség. Szükséges időt fordítani nemcsak a testi egészség megőrzésére, hanem pszichés jóllétre is. Amennyiben sikerül a megfelelő lelki, szellemi, családi, szociális erőforrásokat mozgósítani akkor összhangban a természet rendjével ez a folyamat zökkenőmentesen, sőt örömtelien is átélhető. A régi szerepek átértékelése, új szerepek felvállalása, művészi, kreatív tevékenységekben való részvétel az önkifejezés kibontakozása, a rendelkezésre álló szabadidő értékes eltöltése csak pár olyan mód, amely által az egészséges önértékelés egyensúlyban tartható.