KuriózumTovábbra is védett faj marad az egerészölyv

Továbbra is védett faj marad az egerészölyv

Nyereményjáték: Kattints ide és vidd el a főnyereményt a Filantropikum és a RIAVITA közös játékán!

Továbbra is védett faj marad az idei év madara, az egerészölyv, valamint a barna rétihéja, a héja, a holló, a vadgerle, a fenyőrigó, a fürj és a nyuszt, emellett természetvédelmi oltalom alá kerül a menyét és két récefaj, ugyanakkor vadászhatóvá válik a nyári lúd egy hónapok óta tartó szakmai vita eredményeként.

A Vidékfejlesztési Minisztérium által kezdeményezett, természetvédelmi, vadászati-vadgazdálkodási és tudományos szervezeteket magában foglaló egyeztetés résztvevői a szakmai érvek elemzését követően arra jutottak, hogy a megerősödött állományú nyári lúd vadászata – szigorú szabályozás és gyakori felülvizsgálat mellett – lehetséges. A többoldalú megállapodás alapján a récék közül egyedül a tőkésréce marad vadászható, ugyanakkor a csörgő- és kerceréce felkerül a védett fajok közé – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) csütörtökön az MTI-vel.

Továbbra is védett faj marad

Mint írták, az MME végig kiállt amellett, hogy az apróvadállomány megfogyatkozásáért az agrárélőhelyek természeti állapotának általános leromlása és az apróvadpusztító mezőgazdasági technológiák a felelősek. Amíg ezeket a problémákat nem kezeljük, addig értelmetlen a lényegesen kisebb hatással rendelkező tényezőket, így például a nemzetközi egyezmények által védett ragadozó madarakat emlegetni az okok között – véli az MME.

A vadászati és a természetvédelmi szervezetek is egyetértettek abban, hogy tudományos monitoringvizsgálatok és célzott kutatások szükségesek az érintett állatcsoportok – apróvadak, ragadozó emlős- és madárfajok – állományviszonyainak és egymáshoz való kapcsolatának tisztázáshoz. Ugyancsak egyetértés volt abban, hogy közösen kell lobbizni a páratlan hazai agrártáj biodiverzitásának megőrzéséért.

A Vidékfejlesztési Minisztérium által koordinált szakmai párbeszéd nyomán létrejött megállapodásban az MME mellett részt vett az Országos Magyar Vadászati Védegylet, az Országos Magyar Vadászkamara, a WWF Magyarország, a Szent István Egyetem, illetve a Nyugat-magyarországi Egyetem is. A szakmai grémiumot a Magyar Természettudományi Múzeum, illetve a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek képviselői is segítették.

Forrás: MTI/Fotó: Vilonya

Legfrissebb

Hirdetés

Aktuális kedvencek

Ez is tetszeni fog

Kapcsolódó cikkek