Azok a gyerekek, akik életük korai szakaszában bántalmazásnak voltak kitéve, gyorsabban mutatják az öregedés biológiai jeleit, mint azok, akik nem tapasztaltak hasonlót, állapította meg az American Psychological Association által közzétett tanulmány.
A tanulmány a biológiai öregedés három különféle jelét vizsgálta: a korai pubertást, a sejtek öregedését és az agy szerkezetében végbement változásokat, és megállapította, hogy a trauma mindhárommal összefüggésben van.
A tanulmány egyik szerzője, Katie McLaughlin, a Harvard Egyetem pszichológus professzora szerint a gyermekkorban átélt viszontagságok előjelezhetik a későbbi egészségi állapotot – és itt nemcsak a mentális betegségekre, például depresszióra, vagy szorongásra kell gondolni, de akár szív- és érrendszeri betegségekre, cukorbetegségre és rákra is.
„A tanulmány azt sugallja, hogy az erőszak hatására a test biológiai öregedése gyorsabban következhet be” – mondja McLaughlin.
A korábbi kutatások nem találtak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a gyermekkori viszontagságok minden esetben kapcsolatba hozhatók lennének a felgyorsult öregedéssel, ezek a kutatások azonban a viszontagságok számos különböző típusát vizsgálták: a fizikai bántalmazástól, az elhanyagoláson át a szegénységig.
Az eredmények szétválasztása érdekében McLaughlin és kollégái úgy döntöttek, hogy külön-külön vizsgálják meg ezeket a viszontagságokat: fenyegetéssel összefüggő hátrányokat, például visszaéléseket és erőszakot, és a nélkülözéshez kapcsolódó hátrányokat, például fizikai vagy érzelmi elhanyagolást vagy szegénységet.
A kutatók majdnem 80 tanulmány eredményeit vizsgálták, és megállapították, hogy azok a gyermekek, akik fenyegetéssel összefüggő traumákat, például erőszakot vagy erőszakos cselekedeteket éltek át, nagyobb valószínűséggel érték el hamarabb a pubertás kort, és a felgyorsult sejtszintű öregedés jeleit mutatták. Ugyanakkor azok a gyerekek, akik szegénységben éltek, vagy akiket elhanyagoltak, nem mutatták a korai öregedés jeleit.
Egy második elemzés során McLaughlin és csapata 25 tanulmányt elemzett, amelyek azt vizsgálták, hogy befolyásolják az élet korai szakaszában átélt viszontagságok az agy fejlődését. Megállapították, hogy az átélt traumák az agykéreg elvékonyodását okozták – ami az öregedés jele.
Az elvékonyodás azonban a traumák típusától függően máshol történt. Az erőszakot, bántalmazást átélt gyerekek esetében a ventromedialis prefrontális kéreg volt érintett, ami az érzelmek és a társas interakciók feldolgozásában vesz részt. Az elhanyagoltság, nélkülözés pedig gyakrabban volt kapcsolatban a szenzoros és kognitív feldolgozásban részt vevő vizuális hálózatok elvékonyodásával.
McLaughlin szerint az ilyen típusú korai öregedés evolúciós szempontból eredetileg hasznosnak bizonyulhatott. Erőszakos és fenyegetésekkel teli környezetben például a korábbi pubertás elérése nagyobb valószínűséggel biztosította a szaporodás lehetőségét az esetleges, korán bekövetkező halál előtt. Az érzelmek feldolgozásában szerepet játszó agyterület gyors fejlődése pedig segített a gyereknek azonosítani a veszélyt és megbirkózni azzal. De ezek a valaha hasznos evolúciós alkalmazkodások súlyos mentális és fizikai egészségi problémákat okozhatnak felnőttkorban.
Minden analizált tanulmány 18 év alatti gyerekeket és kamaszokat vizsgált. A kutatók szerint elengedhetetlen a korai beavatkozás, hiszen, ha azok a biológiai mechanizmusok, amik később betegségek kialakulásához vezetnek, már az élet korai szakaszában beindulhatnak, akkor a megelőzésre irányuló erőfeszítéseknek is már gyermekkorban el kell kezdődnie.
Számos kezeléssel lehet javítani a traumát átélt gyermekek mentális egészségét, és McLaughlin szerint a következő lépés annak megállapítása, képesek-e ezek a pszicho-szociális beavatkozások lelassítani a felgyorsult biológiai öregedés folyamatát is.
Forrás: APA.org
