A 20. század legnagyobb spirituális tanítójának, Oshonak, mindenre van megoldása, válasza. A következőkben az önmagunk elfogadásának fontosságáról fog beszélni, és a segítségnyújtás mikéntjéről. Érdemes lesz végig olvasni.
“Néha nagyon nehéz elviselnem ezt az életet, látva, hogy mennyi kegyetlen ember van, akik nem törődnek másokkal. Ezt látva olykor fizikai fájdalmat is kivált belőlem, és sebezhetőnek érzem magam, akár egy gyermek.” – mondja Osho.
A világban mindig lesznek gondok, nehézségek képtelenség, hogy mindent úgy változtassunk meg, alakítsunk át, hogy az mindenkinek jó legyen.
A dolgok nem így működnek. Változást ugyan el lehet érni, de lassan, és legelőször saját magunkban kell végrehajtani. Ha ez nem történik meg, szinte senkin nem tudunk segíteni. A legfontosabb, hogy előbb ismerjük meg önmagunkat, a problémáinkat, a vágyainkat, és ezek mentén próbáljunk meg pozitív változásokat eszközölni. Addig nem is tudunk senkinek segíteni, ameddig fel nem ismerjük magunkban a csodát, hogy mennyire egyediek, szépek és értékesek vagyunk. Mert ha ezt érezzük, akkor képesek vagyunk másoknak is átadni az pozitív világszemléletet, tapasztalatokat, élményeket, amelyek összekötik az emberi lelket.
Osho azt mondja, hogy ameddig a saját fényünk nem gyúlt ki, és úgy segítünk másoknak, a lelkünk sötétben tapogatózik, és ezzel csak magunknak okozunk szenvedést.
“Először azokat a dolgokat intézd el magadban, amelyek számodra fontosak, majd utána következhetnek azok a dolgok, amelyek másoknak fontosak.” – vallja Osho.