Az emberi agyhullámokat vizsgáló kísérletből nemrég a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az emberi agy is képes lehet, a madarakhoz, méhekhez, denevérekhez hasonlóan, érzékelni a mágneses mezőt.
Joseph Kirschvink csapatával együtt összesen 34 eltérő korú és etnikumú személy agyát vizsgálta meg. Minden kísérleti alany fejére 64 elektródát rögzítettek, így próbálva minél tisztább képet kapni az agyhullámok természetéről, működési elveikről.
A kutatók leginkább az úgynevezett alfa hullámok viselkedésére összpontosítottak, amelyek, ha valaki nem figyel semmire, magas szintet érhetnek el, ha viszont valami zavaró tényező hatására a “semmittevés” megszűnik, gyorsan lecsökken a hullámzási szint.
Az alanyokat egy órára sötét szobába zárták, mert a kutatók így akarták biztosítani azt, hogy minden, az agyhullámokra zavaró hatást kizárjanak, ami azért volt fontos, mert a feltételezések szerint mielőtt a mágneses mezőt aktiválták volna, az agyi alfa hullámokat magas szintre kellett juttatniuk. Mikor bekapcsolták a szobában a mesterségesen kialakított mágneses teret, az alfa hullámok szintje gyorsan zuhanni kezdett, esetenként akár 60 százalékos csökkenést is mértek.
A szakértők ezt biztató jelnek vették, hiszen érzékelhetően az agyhullámok reagáltak a mágneses mezőre, de ez a mostani kísérlet a tudatalatti szempontjából vizsgálta a mágneses mezőre adott reakciót, a következőkben a tudósok már a tudatos észlelésre fognak összpontosítani.
