Biztos, hogy a szerelem minden esetben szerelem? Mi a különbség a társfüggés, a szerelem és a birtoklási vágy között?
A birtoklási vágynál már csak a féltékenység teheti könnyebben tönkre a kapcsolatot. Az persze természetes, hogy a szerelem lángján flambírozva mindent tudni vágyunk partnerünkről, de az már koránt sem, ha kedvesünkért bárkit és bármit lemondunk. Tulajdonképpen innen már könnyen áteshetünk társfüggőségbe, papucs szerepet vehetünk fel vagy akut birtoklási vágyba zuhanhatunk.
Mit is jelent valójában?
Úgy vagyunk vele, hogy amit szeretünk, azt magunkénak szeretnénk tudni. Ilyen formán semmi gond nincs azzal, ha párunkat nem vagyunk hajlandóak bedobni egy tíz személyes pasis buliba. Különbséget kell tennünk aközött, hogy testét névlegesen, a hűség erkölcse alatt birtokoljuk, vagy a lelkét, amihez viszont semmi jogunk.
Kimondjuk vagy sem, a birtoklási vágyat mindig egyfajta alárendeltség hajtja. Csak azt lehet birtokolni, ami fölött állunk. Megnyilvánulási formái “csináld úgy, ahogy én!”, “légy olyan, mint én!”. Te is annyit, te is akkor, röviden szólva. Hajlamosak vagyunk azon mérgelődni, ha párunk egy estét tölt el barátaival nélkülünk, és közben mégcsak fel sem hív. Ilyenkor az jusson eszünkbe, hogy hasonló esetben nekünk sem az jut eszünkbe, hogy vele traccsoljunk, hanem azokra vagyunk kíváncsiak, akikkel beszélgetünk.
A másik sokszor tapasztalt eset a rosszul értelmezett “két test, egy lélek”. Ilyenkor az egyik fél olyanná kezd válni, mint a másik, és elfelejti saját egyéniségét továbbképezni. Súlyos hiba, ugyanis párunk nem önmagába szeretett bele, hanem…
Saját magunkat csapjuk be azzal, ha egy idő után azt vesszük észre, hogy érdekelnek a sminktippek, vagy épp a bokszmeccsek vagy a rózsaszín fogselyem. Minden egészséges kapcsolat szélesíti a látókörünket, gyarapítja tudásunkat és tapasztalatunkat, de az egyensúlyra oda kell figyelnünk, és nem szabad párunk belehajszolni az általunk kedvelt időtöltésekbe.
A harmadik, és általam leggyakrabban tapasztalt melléfogás az anyaszerep, vagy a gyerek szerep. Ilyenkor a párok úgy viseltetnek, mintha a hölgy lenne az anyu, a pasi lenne a gyerek, és egymásra így viselnek gondot. A lány megmondja, hogy mit vegyen fel a fiú, mire ügyeljen, megvásárolja dezodorát, parfümét, ruháit, és persze cserébe elvárja, hogy mindez kedvesének tetszedjen, és úgy alakíthassa, ahogy csak akarja. Ilyenkor mondanunk sem kell, hogy a pasi jócskán veszít szabadságából, és akkor is, ha ezt ő képtelen sokadik figyelmeztetésre is felfogni.
Egyetlen hozzáállással tudjuk mindezektől magunkat távol tartani, mégpedig azzal, ha kedvesünket nem akarjuk szőröstől-bőröstől felfalni. Tisztelet! Tiszteljük személyiségét, kerüljük a deo-parfüm-ruha ajándékokat (hagyjuk rá, vegyen amit akar), tiszteljük szabadságát. Ha nem jön velünk bokszmeccsre, hát nem jön. Ha nem néz focit velünk, hát nem. Ettől ő még ugyan az a személy…
