A COVID-19 vírus gyorsan terjedt és szükség volt olyan vizsgálati megoldásokra, amelyek a legfontosabb kérdésre segítettek választ adni: ki beteg és ki nem, ki esett már át a fertőzésen? Az ELISA-vizsgálat egy régi módszer, de nagyon jól bevált a COVID fertőzés azonosítása során is.
Az embert mindig az alkalmazkodóképessége segítette át a nehéz helyzeteken, így történt ez a COVID járvány időszakában is. Megtanultunk gyakrabban kezet mosni, vírus tesztet készíttetni, maszkot viselni, online otthonról dolgozni és még sok egyéb változást is hozott az életünkbe ez a járvány.
A járványkezelésben azok az országok voltak sikeresebbek, ahol gyakori tesztek és precíz kontakt vizsgálatok segítették a védekezést.
A vírus gyors terjedésével szükségessé vált az annak felismerését segítő vizsgálati megoldások kifejlesztése is. Egyaránt fontos volt a már régóta alkalmazott eljárások továbbfejlesztése és új teszt megoldások keresése is. Az ELISA-vizsgálat egy régi módszer, de nagyon jól bevált a COVID fertőzés vizsgálata során is.
A COVID vírus kimutatására többféle diagnosztikai teszt létezik, de nem mindegy, hogy melyiket mikor végzik el, mint ahogy az sem, hogy mit szeretnénk megtudni a teszt használatakor: korábban átestünk-e már a fertőzésen, vagy hogy jelenleg fertőzöttek vagyunk-e?
Azt, hogy valaki érintett-e – és milyen szakaszban – a fertőzés által, az alábbi laboratóriumi módszerekkel lehet megállapítani:
- a vírus RNS kimutatásával: az orr- vagy szájgaratüreg nyálkahártyájáról vett mintából a vírus örökítő anyagát (RNS) vizsgálják (PCR-teszt). A vizsgálat eredményére 24-48 órát kell várni.
- a vírus-specifikus antigének kimutatásával: ekkor a vírus S-proteinjét vizsgálja a teszt. Olcsóbb vizsgálati módszer a PCR tesztnél, de negatív eredmény esetén a megerősítéséhez szükséges az RT-PCR vizsgálat. A mintavétel az orr-vagy szájgarat üregből történik, a vizsgálat ideje kb. 15 perc.
- az antitestek jelenlétének kimutatásával: ekkor a szervezet által a kórokozó ellen termelt antitesteket vizsgáljuk, vagyis azt, hogy találkoztunk-e a vírussal, és beindult-e már az immunrendszer válaszreakciója. (Ilyen típusú az Elisa- teszt is.)
A fentiekből megállapítható, hogy az alkalmazott tesztelési eljárások közül aszerint érdemes választani, hogy mit szeretnénk kimutatni.
Mit kell tudni az ELISA-vizsgálatról?
Az antitestek („ellenanyagok”) jelenléte arra ad választ, hogy korábban találkoztunk-e a vírussal, és beindult-e már az immunrendszer válaszreakciója, azaz átestünk-e már a fertőzésen. Tehát a vizsgált személynek a fertőzésre adott immunválaszáról ad képet. A teszt eredménye gyorsan rendelkezésre áll (max. 1-3 óra).
Az enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálat (ELISA) a Covid-19 vírus ellen képződő antitestek kimutatására alkalmas, jól használható bármelyik forgalomban lévő oltás után kialakult ellenanyag szint mérésére. Egy vérvételt követően a specifikus antitestek vizsgálatával megállapíthatjuk, hogy a szervezet túl van-e már a fertőzésen. Az immunrendszer vírusos fertőzés esetén előbb IgM típusú, majd pedig IgG típusú ellenanyagot termel, tehát kétfajta immunválasz lehetséges:
A korai immunválasz a fertőzés után 5-7 nappal alakul ki, ez az ún. IgM-pozitivitás, ilyenkor a fertőzés aktív szakaszában vagyunk. A késői immunválasz 10-14 nappal a fertőzés után alakul ki, ez az IgG-pozitivitás. Jelenleg nincs elegendő adat a megszerzett immunitás fennmaradásának esetleges időtartamáról, ezért a tesztet az első pozitív eredményt követően ismétlő jelleggel érdemes újra elvégezni.
Többféle Elisa-teszt is létezik
Fontos tudni, hogy a különböző típusú ELISA-tesztek eredménye is különböző lehet, más sávozással, más mértékegységekkel az eredmény akár laboronként is eltérő lehet. Minden szerológiai tesztben a gyártók a teszt eredményének értékelése során meghatározzák azt a határértéket, ami felett biztos a pozitivitás. Ez azonban az egyes tesztek esetében eltérő érték lehet, tehát a különböző tesztek mérési értékei nem összehasonlíthatóak.
Mikor érdemes Elisa-tesztet kérni?
Az Elisa-teszt jól automatizálható, olcsóbb tesztelési megoldás, így nagy tömeg szűrésére is alkalmas. Érzékenyebb és megbízhatóbb a gyors antitest teszteknél, így jelentősen kevesebb álpozitív vagy álnegatív eredményt ad.
Fontos előnye az Elisa-vizsgálatnak, hogy segít kiválasztani a magas IgG értékkel rendelkező személyeket, akik így vérplazmájukkal segíthetnek a súlyosabb koronavírusos fertőzötteken.
Az Elisa alkalmas továbbá a COVID-19 megkülönböztetésére a szezonális influenzától. Ez kiemelt jelentőségű lehet az őszi szokásos influenza járvány esetén a fertőzések megkülönböztetésében.
Jelenleg az ELISA módszer a legalkalmasabb az oltás utáni védettségi szint mértékének a meghatározására, így a pozitív eredmény felhasználható a védettségi igazolvány igénylésére is.
Mire jó még az ELISA-vizsgálati módszer?
Az ELISA-t már korábban is diagnosztikai eszközként használták az orvostudományban, a növénypatológiában és a biotechnológiában, valamint minőségellenőrzésre különböző iparágakban.
A különböző ELISA-vizsgálati módszerek, melyek a humán és állatgyógyászatban már elterjedten használatosak voltak, napjainkban a mezőgazdasági kémia és a környezetvédelem terén indultak fejlődésnek és segítik az új kutatási eredmények tesztelését, a növényvédő szerek vizsgálatát.
A COVID vírus váratlanul csapott le ránk, egy ilyen tömeges fertőzésre sosem lehet eléggé felkészülni. Ezért aztán a védekezésben, a tesztek kifejlesztésében és az oltóanyagok előállításában is rendkívüli eljárásokra és összefogásra volt szükség.
