Egyre több kell, egyre nagyobb kell, szinte minden és lehetőleg egyszerre. Ez jellemzi a fogyasztói társadalmat napjainkban, így az élelmiszeripar is szinte mindent bevet, hogy a megalomán igényeket képes legyen kielégíteni.
» Ha igazán elégedett akarsz lenni az életben, mondj búcsút ennek a 11 viselkedésnek
» A nő talált egy üzenetet a férje zsebében a férfi temetésén, ami megváltoztatta az életét
» A híres orvos figyelmeztet: „Minden ember, akinek rossz gondolatai vannak, fizetni fog. A gyűlölet a lét rákja”
» A nő arra kéri felnőtt lányát, hogy fizesse a lakbér és a számlák felét – a lánya frappáns választ adott
Az Oxfordi Egyetem Poultry Science című lap hasábjain nemrég publikáltak egy tanulmányt, amelyben azt mutatják be, hogy hol tart ma a tenyésztett csirketudomány.
Már 1957-ben is beavatkozott az ember a természetbe, már megvoltak azok a kezdetleges eszközök, hogy a genetikai állományt befolyásolva képesek legyenek egy olyan csirkefajtát kifejleszteni, ami gyorsabban és nagyobbra nő, mint az átlag szárnyas.
1978-ban is megérett az idő és a technológia arra, hogy egy újabb lépést tegyenek a kövér csirkék kifejlesztéséért. A beavatkozás tovább folytatódott, 2005-re már olyan csirkék keltek ki a tojásból, amelyek négyszer akkorára nőttek, mint az 1957-es rokonaik.
A fenti képen megtekinthető a három fajtát. Nulla naposan még nem igazán fedezhető fel különbség, de már 28, illetve 56 nap elteltével óriási a „térfogatbeli” eltérés. Az új csirke azért tud nagyobbra nőni, mert úgy lett kitalálva, hogy az ételt a húsába használja fel, viszont a nagy húsmennyiség mellett gyenge lett a szíve, az immunrendszere, a csontozata, ezért alig tud mozogni, de enni viszont non-stop képes. Ennek köszönhetően ma már jóval több csirkehúst esznek világszerte.
