Képzeljük el mi történne, ha egyszer csak odalenne az elektromos áram, és minden ami most olyan hétköznapinak és magától értetődőnek tűnik már luxuscikknek számítana. Így a hűtő is csupán egy polcokkal teli „szekrénnyé” változna, és itt kezdődnének a problémák: az ételek és ezen belül is a húsfélék tartósításával nagyon meggyűlne a bajunk.
A húsok tartósításának egyik legősibb módszere a füstölés és a besózás. Ez a két alapvető módszer megőrzi a húskészítmények minőségét szobahőmérsékleten is, így hűtőszekrény sem feltétlen szükséges.
Hogyan füstöljük a húsokat?
A húsok füstölését leggyakrabban láng nélkül égő, azaz füstölgő fadarabok füstjében végzik. Ehhez leggyakrabban almafát, cseresznyefát és tölgyfát használnak. A húsokat hosszú időn keresztül füstölik kb. 50℃-on, úgy hogy a füst folyamatosan szellőzik és frissül. Nem hiába használták ezt a fajta tartósítást már az ősi idők óta, hiszen rendkívül hasznos, ugyanis a füst egy savas védőréteget hoz létre a húsok felszínén, ami mint köztudott nem kedvez a baktériumok megtelepedéséhez. Ráadásul a hús dehidratációjával az eltarthatóság ideje igencsak hosszú. Manapság a füstölést már inkább csak ízesítésre használják, mintsem tartósításra. Rengeteg típusú húsfüstölő kapható, de a kerti grillt is könnyedén átalakíthatjuk a célnak megfelelően.
Viszont tudni kell, hogy a füstölésnek is két fő módszere van a hideg füstölés és a meleg füstölés:
Hideg füstölés: főleg ízesítésre használják, ennek az ideális hőfoka 12-24 ℃ között van. A hideg füstben hosszabb ideig ajánlatos tartani a füstölni kívánt alapanyagokat, füstölhetünk halat, szalámit, hússzeleteket.
A forró füstölés: ezt már egy zártabb füstölő-berendezésben kell elvégezni. Itt már nem csak ízt kap a füstölőbe betett hús, hanem el is készül a nagyobb hőmérsékletnek (50-90℃) köszönhetően. Az sem mindegy, hogy milyen fával dolgozunk, ugyanis különböző fatípusokkal különböző végeredményt érhetünk el: a keményebb és gyümölcsfák földesebb ízt kölcsönöznek, míg az almafa édeskésebb, frissebb füstöt produkál. Viszont nagyon oda kell figyelni, hogy még véletlenül se kerüljön a füstölőben mérgező fa- vagy növényszármazék.
Hogyan tartósítsunk sóval?
Itt is szintén a só antibakteriális hatása az, aminek köszönhetően segít eltartani az élelmet hosszabb ideig, a nátrium-nitrit tartalma megakadályozza a Botulis baktérium elterjedését. A modern életvitelnek köszönhetően viszont mára már ez a tartósítási módszer is inkább ízesítésként szolgál, mintsem tartósításként. A besózást nem csupán sóval lehet végezni, adhatunk hozzá barna cukrot, fűszereket, mint például koriander, babérlevél, bors és sok már fűszernövény. A tökéletes összetételű besózó keverékhez keverjünk össze 93.75%-ban konyhasót és 6.25%-ban nátrium-nitritet. Vigyázat, magasabb mennyiségű nátrium-nitrit mérgező is lehet. Ha kész a keverék a húsokat szeljük darabokra és vonjuk be a keverékkel. Majd helyezzük a hússzeleteket befödhető üvegekbe és 2℃-on tároljuk egy hónapig.
Hogyan tartósítsunk sós vízzel?
Ez tulajdonképpen a sóval való tartósítás vizes változata, annyi a lényege, hogy a húst sóoldatban tároljuk. Egy előzőleg kifertőtlenített hordót megtöltünk tiszta hideg vízzel, majd 6%-os jódmentes sóoldatot készítünk só és egy kis mennyiségű cukor hozzáadásával. Ízlés szerint akár fűszernövényeket is adhatunk a „pácléhez”, de figyeljünk arra, hogy a húsdarabokat teljesen ellepje az oldat. Egy héttől egészen egy hónapig tárolhatjuk benne a húsokat.
Ezek a legkönnyebb, legolcsóbb és legősibb tartósítási módja a húsoknak, mindamellett, hogy csak természetes anyagokat használunk fel. Mindegyik módszerrel más és más eredmény, ízt érhetünk el, ezért ki kell tapasztalni, hogy melyik az a metódus, amivel a legízletesebb húst készíthetjük el családunk ízlésének megfelelően.
