A nap-éj egyenlőségek és napfordulók az év olyan időpontjai, amelyek az évszakok váltakozását jelzik. Az őszi nap-éj egyenlőség idején a nappal és az éjszaka hossza egyenlő, és ez a pillanat jelzi a csillagászati ősz kezdetét. A nap-éj egyenlőség után fokozatosan egyre rövidebbek lesznek a nappalok és hosszabbak az éjszakák, egészen a december 22-i téli napfordulóig.
» Ha igazán elégedett akarsz lenni az életben, mondj búcsút ennek a 11 viselkedésnek
» A nő talált egy üzenetet a férje zsebében a férfi temetésén, ami megváltoztatta az életét
» A híres orvos figyelmeztet: „Minden ember, akinek rossz gondolatai vannak, fizetni fog. A gyűlölet a lét rákja”
» A nő arra kéri felnőtt lányát, hogy fizesse a lakbér és a számlák felét – a lánya frappáns választ adott
A 2023-as őszi nap-éj egyenlőséget szeptember 23-án, szombaton reggel köszönthetjük, pontosan 8:50-kor.
Napfelkelte és napnyugta a nap-éj egyenlőség idején
Szeptember 23-án, szombaton a Nap reggel 5:57-kor kel fel és este 6:07-kor nyugszik. Tehát a nappal és az éjszaka nagyjából egyforma hosszú lesz, egyenként körülbelül 12 óra, néhány perc különbséggel.
A nap-éj egyenlőség jelentősége – a csillagászati ősz kezdete
Az őszi nap-éj egyenlőségre minden évben szeptember végén kerül sor, pontosabban szeptember 22-én vagy 23-án. A 2023-as őszi nap-éj egyenlőség szeptember 23-án következik be. Ez a nap jelzi a csillagászati ősz kezdetét.
Ilyenkor a Nap látszólagos égi pályája során keresztezi az égi egyenlítőt, és áthalad az úgynevezett őszponton (tavasszal pedig a tavaszponton). Nap-éj egyenlőség idején a Nap pontban keleten kel fel és nyugaton nyugszik le, ezért a nappal és az éjszaka hossza mindenhol megegyezik a szélességi köröktől függetlenül. Ez alól csak a sarkvidékek képeznek kivételt: az Északi-sarkon kezdődik a hosszú sarki éjszaka, a Déli-sarkon pedig a tavaszi nap-éj egyenlőségig 6 hónapig nem nyugszik a horizont alá a Nap. A Föld déli féltekéjén ilyenkor veszi kezdetét a tavasz.
A mi szélességi körünkön a Nap délben körülbelül 45°-os szögben delel, ami a zenit és a horizont közötti szögtávolság fele. Ettől az időponttól kezdve a nappalok hossza tovább csökken, az éjszakák hossza pedig növekszik a téli napfordulóig.
Őszi nap-éj egyenlőségek 2023 és 2030 között
Általában az őszi nap-éj egyenlőség szeptember 22-én vagy 23-án következik be. Néha azonban szeptember 21-én vagy 24-én is lehet. Szeptember 21-i őszi nap-éj egyenlőség évezredek óta nem fordult elő, azonban 2092-ben és 2096-ban ezen a napon lesz. Az utolsó szeptember 24-i őszi nap-éj egyenlőség 1931-ben volt, a következő pedig 2303-ban lesz.
Ezek az őszi nap-éj egyenlőségek dátumai 2030-ig:
- 2024: szeptember 22-én 14:44-kor
- 2025: szeptember 22-én 20:19-kor
- 2026: szeptember 23-án 02:05-kor
- 2027: szeptember 23-án 08:02-kor
- 2028: szeptember 22-án 13:45-kor
- 2029: szeptember 22-án 19:37-kor
- 2030: szeptember 23-án 01:26-kor
Telihold a nap-éj egyenlőség dátuma körül
A nap-éj egyenlőség időpontjához legközelebb eső Teliholdat aratóholdnak nevezik. Idén ez a Telihold szeptember 29-én ragyog fel az égen, alig egy héttel a nap-éj egyenlőség után, a Kos jegyében.
Miközben a Telihold a Kosban ragyog fel, a Nap a Mérlegben áll, abban a csillagjegyben, amiben a nap-éj egyenlőség is történik, és ami az év legkiegyensúlyozottabb időszakát jelzi a napfény és a hőmérséklet szempontjából.
Az ősz a nap-éj egyenlőség környékén a leggyönyörűbb. A napfény lágy és aranyszínű, a nappali hőmérséklet nagyon kellemes és kiegyensúlyozott, a gyümölcsök és zöldségek pedig beérnek és készen állnak a szüretre.
Az őszi nap-éj egyenlőség a beteljesedés, a gazdagság, a termés és a bőség ideje, ami körül számos hagyomány és szokás alakult ki világszerte.
Nap-éj egyenlőségek és napfordulók, a természet energiáinak egyensúlya
Őseink egész életüket a Nap járása és az évszakok váltakozása köré szervezték. Az ősi kultúrákban a Nap útja mély kapcsolatban állt az élettel. A legtöbb templomot, ősi szentélyt és piramist úgy építették meg, hogy a Nap égbolton megtett útjához tájolták annak fekvését. A Nap mindenható isten volt, aki képes volt egyaránt életet adni, és elvenni azt. Nem véletlen, hogy a nap-éj egyenlőségeket és napfordulókat fantasztikus pontossággal számították ki, és megünneplésére varázslatos szertartásokat rendeztek.
A néphit szerint a tavaszi nap-éj egyenlőség a feltámadást és a teremtést, a nyári napforduló az élet és a természet csúcspontját, az őszi nap-éj egyenlőség a gazdagságot és az aratást, a téli napforduló pedig az energia megőrzését és a csírázás erejét jelképzete.
Az őszi nap-éj egyenlőséghez kapcsolódó legszebb mítosz
Az őszi nap-éj egyenlőséggel kapcsolatos egyik legrégebbi mítosz Perszephonéhoz kapcsolódik, aki a görög mitológiában a termékenység, a termés istennője, és akit Hadész, az alvilág ura elrabolt.
A legenda szerint Perszephoné Demeter, az aratás istennőjének lánya volt. A különös szépségű Perszephoné felkeltette Hadész, az alvilág, a sötétség és a halál istenének figyelmét. Elrabolta Demeter lányát, és erőszakkal feleségül vette, így a lenti szellemvilág uralkodójává tette.
Hosszú gyász után Demeternek mégis sikerült visszahoznia lányát a holtak világából. Hadész azonban csak kilenc hónapra engedte őt el. Perszephonénak minden évben az őszi nap-éj egyenlőség napján vissza kell térnie trónjára Hadész sötét világába, ahol három hónapig kénytelen maradni.
Ez idő alatt Demeter visszavonul, és az egész természet téli álomba merül, egyetlen növény sem nő, egyetlen fa sem terem gyümölcsöt. Az ókori görögök így magyarázták a tél eljövetelét. Amint Perszephoné visszatért a felszínre és a napfénybe, anyja visszahozta a tavaszt és a meleget, a fák kivirágoztak és minden újra teremni kezdett, egészen az őszi nap-éj egyenlőségig.
Őszi nap-éj egyenlőség a Mérleg jegyében
A görög mítosz szerint a természet az őszi nap-éj egyenlőség után takarékoskodni kezd. Ez az az időszak, amikor a világegyetem energiája egyensúlyra törekszik és átalakul, és az átalakulás folyamata nemcsak a környező természetet, hanem az emberi lelket is megérinti. Ez az az időszak, amikor el kell fogadnunk, amit kaptunk, egyensúlyba kell hoznunk vágyainkat és álmainkat belső erőnkkel és akaratunkkal, és fel kell készülnünk az újjászületésre.
Az őszi nap-éj egyenlőség belső harmóniát, békét, nyugalmat, annak elfogadását jelenti, hogy egy szakasz véget ér, és felkészülünk a következőre. Először is el kell fogadnunk, hogy a nyár véget ért, számba kell vennünk az elért eredményeinket, és alaposan át kell gondolnunk a következő évre vonatkozó terveinket.
A szeptemberi nap-éj egyenlőség idején a Nap a Mérlegbe lép, és segít nekünk elengedni a viharos év után felgyülemlett negatív érzelmeket, kudarcokat és megbánást. A természethez hasonlóan nekünk is fel kell készülnünk arra, hogy energiánkat megőrizzük, és a téli nap halvány fényét a lélek számára hasznos tevékenységekre fordítsuk.
A Nap energiája a Mérlegben az energia megőrzését jelenti, de az egészségét is. Az ősz az az évszak, amikor jobban odafigyelünk magunkra, belső egyensúlyunkra, egészségünkre és jólétünkre. Ez az az időszak, amikor gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrenddel, több pihenéssel és különböző gyógynövényes terápiákkal készülünk a télre. Nem véletlen, hogy a Mérleg jegye az egészségünkért felelős, és belső egyensúlyra sarkall, hogy megőrizzük testünk energiáját és erejét.
Hagyományok és szokások
Sok régi szokás elveszett, de néhány területen még mindig a régi hagyományok szerint ünneplik az őszi nap-éj egyenlőséget. Befejeződnek az utolsó mezőgazdasági munkálatok, betakarítják az utolsó szőlőfürtöket és kukoricacsöveket, megtisztítják és felszántják a földeket, megtisztítják a gyümölcsöseket és szőlősöket, elkészítik a bort, a savanyúságokat, befőtteket.
Régen a háziasszonyok diófa, szilvafa és almafa leveleit vitték a templomba, hogy a mise után megszenteljék. A fiatal lányok virágokból keresztet fontak, és azt vitték a templomba. Ezeket a virágkereszteket szenteltvízzel locsolták meg, majd otthon szentképek keretében, vagy keletre nyíló ablakokban tartották azokat.
A hagyomány szerint ezen a napon szilvát is vittek a templomba, amit megszenteltek, és egy befőttesüvegben, a kamrában tartottak. Télen fejfájás és fogfájás enyhítésére használták.
Levelekből és virágokból kis koszorúkat is fontak, amiket meglocsoltak szenteltvízzel, a szentképek keretében tartották azokat, különböző gyulladások, sebek és fájdalmak enyhítésére használták.
Azt is tartják, hogy az őszi nap-éj egyenlőség napján senkivel sem jó összeveszni. A gyerekeket is tilos megszidni, ha rossz fát tesznek a tűzre, mert ezen a napon arra kell őket tanítani, hogy tiszteljék azokat a jó dolgokat, amelyeket az év során kaptak.
