A 2023-as téli időszámításra való átállás október 28-ról 29-re virradó éjszaka kezdődik, ami azt jelenti, hogy október 29-én, vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órákat. Így október utolsó vasárnapja lesz az év leghosszabb vasárnapja 25 órával.
» 3 csillagjegy, akikre csak úgy árad a szerencse 2023 őszén
» A nő megváltoztatta a végrendeletét, miután megtudta, hogy a fia megcsalta a feleségét: „Azokat jutalmazza, akik megérdemlik”
» „A vőlegényem négyszer többet keres nálam, de nem hajlandó osztozni az anyagiakon”
» A férfi szerelme furcsán kezdett viselkedni, miután megszületett a gyerekük – ledöbbent, amikor megtudta az igazságot a nőről
Az óraátállítás jelentős hatással van a szervezetünkre, és az azt követő néhány napban sokan szenvednek ennek különböző tüneteitől, például ingerlékenységtől, álmatlanságtól vagy nappali fáradtságtól. Van azonban néhány módszer, amivel segíthetünk szervezetünknek jobban alkalmazkodni.
Egy időzóna a földfelszínnek az a területe, amelynek időmérő eszközei azonos időt mutatnak, és az egyes időzónákat hosszúsági körök határolják. Mindegyik időzónát a koordinált világidőhöz (UTC) viszonyítják. A referenciahely a nulla meridián (0. hosszúsági kör), azaz a London közelében található Greenwichi délkör. A magyarországi időzóna téli időszámításkor közép-európai idő (CET, UTC+1), nyáron közép-európai nyári idő (CEST, UTC+2).
Miért és mióta állítjuk az órát
A nyári és téli időszámítás lényege, hogy az órákat minden tavasszal és ősszel egy órával állítják át, hogy jobban kihasználják a természetes fényt. Kezdetben csupán azért javasolták, mert a napfényes órák nyáron magasabb számát kihasználva, a mesterséges világítás mellőzésével energiát lehetett vele megtakarítani.
A nyári időszámítás mindig március utolsó vasárnapján kezdődik. Idén ez március 26-ra esett, ekkor kellett átállítani az óráinkat hajnal 2-ről hajnal 3-ra. Most pedig ennek a fordítottja történik, október utolsó vasárnapján egy órával visszaállítjuk az órákat.
A németek vezették be elsőként a nyári időszámítást 1916-tól (április 30. és október 1. között). Őket követték a britek, akik szintén 1916-ban vezették be a nyári időszámítást (május 21. és október 16. között). Magyarországon szintén 1916-ban vezették be először a nyári időszámítást.
Az Egyesült Államok 1918-ban – a háborúba való belépését követően – szintén áttért a nyári időszámításra. Az óraátállítás megszüntetéséről egyébként folyamatosan tárgyalnak: az Egyesült Államok szenátusa 2022. március 16-án fogadta el azt az intézkedést, amely a nyári időszámítást állandóvá tenné az Egyesült Államokban. A törvényjavaslat ugyan egyhangúlag átment a szenátuson, de még át kell mennie a képviselőházon, majd Joe Biden elnöknek törvénybe kell iktatnia, ami még nem történt meg.
Az Európai Unióban még 2018-ban felmerült az óraátállítás megszüntetésének lehetősége, de ez egyelőre nem történt meg.
Hogy hat ránk az óraátállítás
Ez az évente kétszer történő időeltolódás egy új kutatás szerint negatív hatással lehet az egészségünkre. Gisela Helfer, az angliai Bradfordi Egyetem előadó tanára a The Conversation című lapban megjelent cikkében elmagyarázta, milyen hatásai lehetnek az óraátállításnak, és miként érhetjük el, hogy a szerveztünk jobban alkalmazkodjon.
Az óraátállítást követő első napokban sokan szenvednek olyan tünetektől, mint az ingerlékenység, az álmatlanság, a nappali fáradtság és a csökkent immunrendszeri funkciók.
Ami még aggasztóbb, hogy az időváltást követő első hetekben gyakoribbak a szívrohamok, a stroke-ok és a munkahelyi balesetek. Azt is megállapították, hogy a nyári időszámítás első hetében 6 százalékkal nő a halálos közúti balesetek aránya.
Mennyi időbe telik, amíg a szervezet alkalmazkodik
Több nap vagy hét kell ahhoz, hogy a szervezetünk alkalmazkodjon az óraátállításhoz, és hogy szöveteink és szerveink ismét harmóniában működjenek. Attól függően, hogy korán kelő vagy későn fekvő ember valaki, a nyári és a téli időszámítás változása másképp hathat rá.
Az „éjszakai baglyok” általában nehezebben alkalmazkodnak a nyári időszámításhoz, míg a „korán kelőket” jobban érinti a téli időszámításra való átállás. Vannak olyanok is, akik egyáltalán nem tudnak alkalmazkodni az időeltolódáshoz.
Hogy lehet a legjobban felkészülni az óraátállításra
Bár a cirkadián ritmusunk bármilyen változása zavaró lehet, vannak módszerek, amelyekkel segíthetünk szervezetünknek jobban alkalmazkodni:
• Tartsd magadat rendszeres alvásritmushoz az óraátállítás előtt és után. Fontos, hogy reggelente ugyanabban az időben ébredj.
• A szervezet kortizolt szabadít fel reggel, hogy éberebbé tegyen. A nap előrehaladtával a kortizolszint csökkenésével egyre fáradtabb leszel, ami korlátozza az óraátállítás alvásra gyakorolt hatását.
• Fokozatosan szoktasd hozzá a szervezetedet az új időhöz úgy, hogy egy hét alatt lassan, fokozatosan változtatod meg a lefekvés idejét. Ha minden nap 10-15 perccel korábban vagy később fekszel le, az segít a szervezetnek zökkenőmentesen alkalmazkodni az új időhöz.
• Élvezd a reggeli napfényt. A reggeli fény segít a szervezetnek gyorsabban alkalmazkodni, és szinkronizálja a test óráját, míg az esti fény késlelteti ezt az órát. A reggeli fény emellett növeli a nappali éberséget és segít jobban aludni éjszaka.
• Kerüld az erős fényt este. Ide tartozik a mobiltelefonok, táblagépek és más elektronikus eszközök kék fénye is. A kék fény késleltetheti az alváshormon, a melatonin felszabadulását, és későbbre állíthatja belső óránkat.
• Tarts rendszeres étrendet. Az étkezések is segíthetnek szinkronizálni a test óráját. Tartsd be a szokásos étkezési időpontokat, és kerüld a késő esti étkezéseket.
