Számos kereskedő folyamodik tiltott kereskedelmi technikákhoz – a vásárlók félrevezetésére alapozva – annak érdekében, hogy eladja termékeit, és persze, növelje bevételeit. Egy szervezet, amely a fogyasztók jogait védi, egy olyan listát állított össze, amely által a leggyakoribb cselekről rántja le a leplet.
A helytelen praktikák leginkább a marketing- és reklámstratégiákhoz kapcsolódnak, amely által egy adott terméket népszerűsít, elad vagy forgalmaz egy adott vállalkozás. Egy kereskedelmi technika abban az esetben helytelen vagy tilos, amennyiben, bizonyos kritériumok szerint, az elfogadhatatlan a fogyasztók számára – világosítanak fel a szakemberek.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szerint, az alábbi fogások számítanak törvénytelennek:
1. Nem megalapozott kijelentést tenni a bejegyzett márkanevek, kódok birtoklásáról.
2. Becsapós reklám.
3. Az a fajta árusítás, amikor egy termék eladásával egy másik termék népszerűsítése történik. (Például ha egy kereskedő azzal a szándékkal ad el egy terméket, hogy azzal utólag egy másikat promováljon.)
4. A „korlátozott ajánlat” vagy a „különleges ajánlat – csak ma kapható” terminusok hamis használata.
5. Értékesítés-utáni szolgáltatások, más nyelven: például a marketing angolul folyik, míg az eladás-utáni szolgáltatások svéd nyelven zajlanak.
6. Reklám olyan termékekre, amelyeket nem lehet áruba bocsátani törvényes úton.
7. A fogyasztók jogainak feltüntetése a terméken úgy, mint megkülönböztető jel vagy újdonság a gyártó kínálatában.
8. Népszerűsítő cikkek, „kevert, személyes üzenetek”.
9. A marketing, amely a fogyasztók félelmeit használja fel az adott termék biztonságosságát illetően.
10. A „csalik” használata a vásárlók megtévesztésére.
Milyen a becsapó reklám?
11. A piramis-diagrammok.
12. „Lejárt a helység bérleti szerződése!”, „Végkiárusítás!”
13. A nyerés esélyének a megnövelése: miként nyerhetsz a szerencsejátékokon.
14. Megalapozatlan kijelentések a termék képességeire vonatkozóan: „XY segít téged a fogyásban.”
15. Hamis információk a piacra nézve.
16. Nyeremények: „Gratulálunk, ön nyert!”
17. Az ingyen-ajánlatok hatásának keltése: „ingyen napszemüvegek” vagy „ingyen csengőhangok a mobilodra”.
18. Megtévesztő megrendelőlapok.
19. Szakértő eladó vásárlónak álcázva.
20. Utóértékesítési szolgáltatások: „Európa-szinten érvényes jótállás.”
Bosszantó kereskedők, eladók
21. Az eladás alatti nyomás: „Igen, rögtön távozhat, miután a szerződést megkötöttük.”
22. Agresszív otthoni eladás: „Igen, elmegyek, mihelyt a szerződést megkötöttük.”
23. Kártérítés kérésének esetén: senki sem válaszol a telefonra.
24. Egyenes, gyerekeknek célzott mondatok: „Menj és vedd meg a könyvet!”
25. Fekete lista.
26. Az érzelmekre való hatás.
27. Hamis nyereményjáték.
Amennyiben a fenti trükkökkel találkoznál, ne habozz panaszt tenni a legközelebbi Fogyasztóvédelmi Igazgatóságnál – tanácsolják a szakemberek.
