KuriózumMeteorológiai tavasz: hivatalosan is beköszöntött a tavasz, a naptár szerint három hónapig...

Meteorológiai tavasz: hivatalosan is beköszöntött a tavasz, a naptár szerint három hónapig tart

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket a Viberen, a Telegramon és a Google Hírek-en!

Március elseje a meteorológiai tavasz kezdetét jelenti, ami a naptár szerint három hónapig tart. Számos kultúrában ezt a napot a természet újjászületéseként ünneplik.

Bizonyos körökben különböző népszokások és hagyományok is társulnak hozzá, de azok valódi eredetéről nincsenek konkrét adatok. Lényeg, hogy időjárástól függetlenül a március 1 szimbolikus jelentőségű. Általa érezzük és tapasztaljuk a kikeletet, a természettel karöltve pedig egy kicsit mi magunk is újjászületünk.

Az évszakváltás fontos mérföldkő nemcsak a bolygónk, hanem minden élőlény számára is. A földi élet ugyanis a Nap erejére támaszkodik. A Föld mozgásának köszönhetően, egyre hosszabbodnak a nappalok, és rövidülnek az éjszakák, ami azt jelenti, vége a téli szürkeségnek, és egyre többet örülhetünk a melengető napsütésnek. A meteorológiai tavasz tehát beindít egy olyan folyamatot, ami jelentős változást idéz elő minden földi élőlény életében.

A naptári (vagy meteorológiai) tavasz mellett érdemes megemlíteni a csillagászati tavaszt, ami 2024-ben március 20-ra esik. Bár a néphagyomány Benedek napját tartja a tavasz hivatalos első napjának, idén ez a bolygónk mozgásából (és bonyolult csillagászati számításokból) adódóan huszadikára esik.

Ez az úgynevezett tavaszi nap-éj egyenlőség, amikor a Nap az Egyenlítő felett delel, sugarai merőlegesek a Föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza pedig az egész földgolyón egyenlő. Ez azt is jelenti, hogy ettől kezdve a Nap fokozatosan távolodik az Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre nagyobb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi féltekén hosszabbodnak és melegednek a nappalok, a délin viszont rövidülnek, és jön a tél.

A csillagászati tavaszt a Föld minden táján népszokások övezik. Angliában például ezen a napon a Stonehenge titokzatos építménye benépesül. Mexikóban a maja Chichén Itzá hasonló misztikus hely, melyet sokan felkeresnek. Egy Szarajevótól északra eső településen pedig rántottafesztivált szerveznek a tiszteletére. A perzsa újév, a Nowruz (jelentése „új nap”) is ezen dátumra esik. Japánban hivatalos munkaszüneti nap a csillagászati tavasz, és Kínában egy többezer éves szokás, a tojásállítás zajlik: akinek sikerül felállítania egy tojást a tavaszi nap-éj egyenlőségkor, egész évben szerencsés lesz.

Visszakanyarodva március elsejéhez, a meteorológiai tavasz kezdete egy hozzánk sokkal közelebbi, kedves népszokást is eszünkbe juttat, amelynek szimbolikája az újévi köszöntőkkel megegyező: a természet megújulásával szerencsét, jólétet, szeretetet és egészséget kívánunk egymásnak az év hátralevő részére, és továbbítjuk a kívánságainkat az Univerzum felé. Ez a márciuskák ünnepe, ami a romániai Moldvából származik, de egyre nagyobb teret hódít magának.

Sokan kézzel készített talizmánokat, négylevelű lóherét, lópatkót ábrázoló amuletteket ajándékoznak egymásnak. Az édesanyák ezüst- vagy aranyérmét kötnek ilyenkor a kisgyermekek csuklójára, ami két, vörös és fehér selyemszálból készült, összecsavart zsinóron függ. Segítségével a kicsik nyáron védve lesznek a napsugaraktól – tartja a néphagyomány.

Egyes helyeken, ezeket a talizmánokat 12 nap viselés után egy virágzó fa ágaira kötik, így „szentelve” meg a fát, hogy bő termést hozzon. Erdélyben elterjedt szokás, hogy az emberek az ajtókra vagy a háziállatok szarvára aggatják ezeket a márciuskákat, hogy megvédjék őket minden gonosztól. Továbbá azt is tartják, főként a Máramaros vidékén, hogy ha a március 1-jén lehulló esővízzel mosakodsz, szebb és egészségesebb leszel.

Legfrissebb

Hirdetés

Aktuális kedvencek

Ez is tetszeni fog

Kapcsolódó cikkek