A híres professzor Dr. Dumitru Constantin Dulcan, aki 1981-ben kiadta az „Az anyag intelligenciája” című könyvét, amely alapjaiban megrázta a román tudományos közösséget, a jövő gyógyszereiről, de a stressz életünkben betöltött káros szerepéről is beszél.
Melyek azok a mechanizmusok, amelyek kiváltják a betegséget a szervezetben, és milyen szerepet játszik a stressz a betegség kialakulásában?
Professzor Dr. Dumitru Constantin Dulcan: „A stressz nagyon sajnálatos szerepet játszik mindebben, ugyanis ez testünk reakciója egy átélt traumára, amely lehet fizikai, mentális vagy érzelmi.
A stressz a szervezetben három alapvető szerkezeti elemre hat: a neuronra, a DNS-re, azaz a szervezet genetikai állományára és az immunrendszerre.
Ami a neuront illeti, a stressz blokkolja az új neuronok képződését vagy új kapcsolatok kialakulását. Századunkban pedig egyre gyakoribb az Alzheimer-kór kialakulása, azaz az intellektuális képességek részleges vagy teljes elvesztése.
A genetikai állomány tekintetében: a kromoszómák végein védő szereppel rendelkező fehérjék találhatók, az úgynevezett telomerek. A stressz ezekre a telomerekre hatva, lerövidíti azokat. Pontosabban minden sejtosztódáskor a telomerek rövidülnek, ha stressz hat rájuk, és így egyszerűen csökken a hosszú élettartam.
Mindezek az Amerikai Egyesült Államok néhány tudósának tapasztalatai, akik túlnyomórészt a vegetáriánus étrend követését vették alapul.
És mi történik az immunrendszerrel? Az immunrendszer esetében – egy ötperces stressz, harag, düh majdnem öt-hat órára blokkolhatja ennek sejtjeit.
Köztudott, hogy az immunrendszer a sejtek és szervek azon rendszere, amely limfocitákat termel. Ezek megvédenek minket a vírusoktól és baktériumoktól, és a szervezetben állandóan keringve teljesítik kötelességüket, mint amilyen a haldokló sejtek bekebelezése, melyek ellenkező esetben meg tudnak tapadni egy adott helyen, gyulladást idézve elő, beleértve a rákot is.
Ezért ezek az orvosilag „NK” sejtek rendkívül hasznosak, állandóan keringeniük kell a szervezetben, hogy meg tudjanak védeni bennünket minden olyan anyagtól, ami idegen a szervezet számára. A stressz azonban megzavarja ezek hatékonyságát.”
Modern világunk óriási stressz faktornak van kitéve
„A technológia számos előnnyel szolgál számunkra, ugyanakkor már meghaladta a biológiai alkalmazkodási sebességünket. Nézzük meg, mi történik a közmédiában: minden hír, amit követünk, csak rossz dolgokat közöl. Mindez hatással van ránk. Ezen túlmenően minden ember életében vannak szenvedések és gondok.”
Mit tehetünk konkrétan?
„Mindegyikünknek törekednünk kell a változásra, mindenekelőtt azért, hogy ne stresszeljük a mellettünk élőt, mert amikor a másikat stresszeljük, akkor közvetve ez ránk is ugyanúgy hat. Szükségünk van tehát a stresszkezelésre társadalmi szinten, de egyéni szinten is, és ha mindez sikerül, akkor beszélhetünk egészségről és harmonikusabb létezésről.”
HÁROM MÉRGEZŐ POR
Táplálkozás és egészség
„Három mérgező fehér por létezik a háztartásban: a só, a fehér cukor és a fehér liszt. Senki nem akar teljes kiőrlésű kenyeret enni. Miért akarunk fehér kenyeret enni, amelyből már minden tápanyag kiürült? A teljes kiőrlésű kenyér a legegészségesebb szervezetünk számára. A dohányzás is nagyon rossz hatással van az egészségre, akár a tartósítás céljából hozzáadott élelmiszer-adalékanyagok, színezékek, tehát mindezeket kerülni kell.”
Milyen szavakat nem szabad kimondani?
„Ne felejtsük el, minden szó, ami eszünkbe jut, programoz bennünket. Ha mindig azt mondjuk, hogy öregszünk, akkor tényleg megöregszünk. Mert mi adjuk az agynak ezt a programot. Vannak szavak, amelyeket el kell távolítanunk a szótárunkból, és ilyen az öregedés, a kétség és a „nem”, hiszen ezek mind negatívan programoznak bennünket” – magyarázta Constantin Dulcan professzor.
