Megtanulom az életet úgy kezelni, mint egy barátot, megértem és megszeretem az összes nehézség ellenére is. Értékelem az összes nehézséget, boldogságot, emléket, szomorúságot és tapasztalatot.

Lassan megtanulom, hogy a dolgokat nem szabad siettetni, elengedem azokat, akik menni akarnak, és nem erőltetek már semmit. Teret adok azoknak, akik be akarnak lépni az életembe, hiszen tudom, hogy minden a megfelelő időben történik. Mert, ha valami után futni kell az életben, akkor az azt jelenti, hogy még nem jött el az ideje, hiába nyitom ki az ajtót, nem fog bejönni.

Őszintén hiszem, hogy minden, ami számomra fontos az életben, azzal előbb-utóbb találkozni fogok. Persze ez a magatartásforma nem egyenlő a passzivitással és a nemtörődömséggel, csupán nem harcolok többé, hanem inkább türelmesen várok.

Figyelek a jelekre, megpróbálom értelmezni a történések okát és célját, de nem esek kétségbe, ha minden nem úgy történik, ahogy azt elterveztem. Hagyom, hogy rám találjon a szeretet, és többé nem ragaszkodom olyan emberekhez, akik nem értékelnek. Nem osztom meg a szívem olyan emberrel, aki semmibe vesz! Nyitott szívvel élek, és engedem, hogy a szeretet rám találjon, akkor, amikor eljött az ideje.

Megtanulok türelmes lenni magammal!

Meg kell tanulnom azt is, hogy ne kritizáljam magam állandóan, és kerüljem a maximalizmust, mert különben sosem leszek elégedett. Ehhez pedig gyakorolnom kell a türelmet önmagammal és a világgal szemben!

Meg kell bocsátanom a hibáimért, és sokkal elnézőbb kell lennem magammal szemben a közeljövőben. Gyakorlom a kedvességet és a türelmet önmagam felé, csak így válhatnak valóra az álmaim. Meg kell értenem életem eddig kudarcait is, hiszen ez a bizonyíték arra, hogy kipróbáltam valamit, de nem az volt az én utam.

Tanulok a hibáimból, hiszen minden tévedés közelebb visz a helyes úthoz.

Nem kell irányítani az életet!

Megértem és elfogadom, hogy, ha nem tudom mindenre a választ, az teljesen normális. Megpróbálom elfogadni anélkül a dolgok alakulását, hogy állandóan az én kezemben lenne a kormány.

Haladok az áramlással, és élvezem az élet minden percét, hiszen minden azért van, hogy fejlődjek, és csodálatosan érezzem magam a bőrömben. Megtanultam, hogy élet megmutatja az utat, anélkül, hogy beavatkoznék a dolgok menetébe.

Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre.