A szerelmi kapcsolatoknak, illetve bármilyen más emberi kapcsolatnak van egyfajta sajátos nyelvezete, amely a be nem avatottak számára kínaiul hangzik (másképp beszélek anyuval, apuval, öcsémmel, haverokkal, nagydumás haverokkal, a nőkkel, a könnyűvérű nőkkel, barátnőmmel stb.).
 |
| Fotó: photl.com |
Nem csak a szerelmesek becézik egymást folyton, hanem a haverok is! Én például minden haveromat egyedi néven szólítom (Göndi, Fecni, Lazlovics, Csacsi), de kétségtelen, hogy a párkapcsolatban élő személyeknél gyakoribb a becenevek használata.
Kérdés, hogy egy bizonyos idő elteltével ugyanazon becenevek mennyire lesznek elkoptatva, és a “drágám” szó mennyire lesz vágykeltő mondjuk 10 év után.
De vajon mi a helyzet a szeretőkkel? Merik-e egyáltalán becézni egymást? Ugyanazon beceneveket használják, amit a párjukra? Szabatosak ezek? Becézi egyáltalán az ember az egyéjszakás szexpartnerét? Ki-mit talál lenéző és kedves becézésnek? Ha bennünket becéznek, viszonozzuk-e? Becézzük-e egymást levélben, sms-ben, vagy csak személyesen? Lehet a becézés trágár, vagy durva kifejezés, ha megfelelő kontextusban használjuk?
Ha valaki nem becézi párját, az vajon valamiféle távolságtartást, befelé fordulást jelent? Érdemes ezért pánikolnunk, vagy változásra ösztönöznünk őt?
Várjuk a legötletesebb, legaranyosabb, legidétlenebb, leghumorosabb beceneveket nagy kacagást remélve!
