Az egyik leggyakoribb kritika az imádság-kutatással kapcsolatban az, hogy az ima, mint terápiás módszer esetében még nincs ismert és elfogadható hatásmechanizmus. Egyáltalán lehetséges-e a hit erejét vagy az ima hatását empirikusan mérni? Több olyan szempont merül fel ezzel a témával kapcsolatban, amelyek még nem egységesek a különböző tudományágak és kutatások esetében.
» Horoszkóp 2023. OKTÓBER: az ősz második hónapja boldogságot és pozitív változásokat hoz mindenki életében!
» A hagyományos elveket valló feleség szerint minden nőnek otthon kellene maradnia, hogy gondoskodjon a férjéről
» 5 ok, amiért jobb ha azonnal felhagysz a lelki társ keresésével
» A szakértők szerint ez az 5 legkárosabb szó, amit egy gyereknek mondhatunk
A Filantropikum összegyűjtött egy pár adatot az ima-kutatással kapcsolatban.
A hit, a pszichológia jelenlegi álláspontja szerint egy olyan erőforrás, amely a lelki egészség fenntartásához elengedhetetlen.
A Centra Állami Kórház tanulmánya szerint: „Az ima pszichológiai előnyei: segít csökkenteni a stresszt és a szorongást, növeli a pozitív kilátásokat, és erősíti az élni akarást.” Egy 2008-as tanulmány alapján, amely az ima gyakoriságát felmérő önértékelő kérdőívek alapján történt katolikus és a protestáns iskolák diákjai között egyértelműen kiderült, hogy a gyakoribb imádkozás jobb mentális egészséget eredményez.
Az ima befolyásolhatja testünk működését? A hit által gyógyíthatók a test betegségei is? – erre keresték a válaszokat a tudósok is.
A The Journal of Alternative and Complementary Medicine 2005-ös tanulmánya bizonyította, hogy tizenegy gyógyító, szándékosan elküldött gondolatokkal, képes volt befolyásolni a kiválasztott páciensek agyi aktivitását, amelyet mágneses rezonancia vizsgálattal (MRI) mértek. A távolban lévő személyek fizikailag és elektromosan is szigetelt helységben tartózkodtak. A szerzők hozzáfűzték: „a tanulmány nem önmagát a gyógyítást akarja bizonyítani, de minden esetre találtak összefüggést az elküldött szándék és a távolban lévő személy között. „
Több krónikus betegségben vizsgálták a közbenjáró ima hatását (magas vérnyomás, cukorbetegség, reuma, leukémia, sebgyógyulás). A hat ilyen jellegű vizsgálatból kettő hozott pozitív hatást, az egyikben keresztény imát használtak, a másikban egy japán spirituális technikát a reikit. A másik 4 vizsgálat esetében nem sikerült kimutatni az ima jótékony hatását.
Dr. Randolph Byrd vizsgálatában közel 400 szívbeteg szerepelt, akiket a San Francisco-i Kórház Intenzív osztályára utaltak be. A betegeket két csoportra osztották, az egyik csoportért hívő keresztények imádkoztak, míg a másik csoport, amely nem részesült ima terápiában lett a kontrollcsoport. Azok a páciensek, akikért imádkoztak 6 szempont vizsgálata alapján jobb állapotba kerültek (statisztikailag szignifikáns eredmények), de 23 másik szempont esetében nem volt statisztikailag szignifikáns eredmény.
Egészségügyi szakemberek szkeptikusak voltak tanulmányokkal, így a kísérletet több ízben megismételték, de az eredmények kiértékelése során alkalmazott paraméterek vizsgálata és statisztikai módszerek függvényében az eredmény hol az ima hatékonyságát hol pedig hasztalanságát bizonyította.
A kérdésre hogy mikor imádkozzunk?- Leonard Leibovici 2001-es érdekes kutatása ad választ.
3393 orvosi adatot gyűjtött össze a múltban, vérmérgezést elszenvedett betegekről, akiket a nevek alapján véletlenszerűen 2 csoportba osztott. Az egyik csoport tagjaiért elmondott egy imát, amiben kérte gyógyulásukat és teljes felépülésüket. Amikor megvizsgálta a leleteket azt találta, hogy azok, akikért elmondott egy imát utólagosan, azok kevesebb ideig voltak lázasak, és rövidebb ideig voltak kórházban. Az elhalálozási arány nem különbözött a két csoport között.
Az orvostudomány újabb megválaszolatlan kérdést kapott. Hat a retroaktív ima? Isten képes megváltoztatni a múltat? Miért nem volt statisztikai különbség az elhalálozás esetén? A gyógyulás elősegíthető, de az elhalálozás nem befolyásolható imával? Beleszólhatunk az Univerzális rendbe?
„Isten az egész világegyetemet meghatározott és egységes szabályok alapján irányítja, nem csak a rend kedvéért, de az emberi jóért is. Amennyiben teljesítene minden emberi vágyat, ez megtörné ezt a rendet, rendetlenséget és zűrzavart szülne” – írja George Burnap.
„Istenem segíts!” -kicsúszhat, még egy megrögzött ateista száján is a legegyszerűbb ima ha, élete veszélybe kerül. Vajon ilyenkor ösztönösen megérezzük, hogy jólétünket és egészségünket nemcsak az orvostudomány, hanem a tudomány korlátain túlmutató Univerzális Erő is segíti?
Kérdések, amelyek még megválaszolatlanok. Sokak számára az ima ereje és a hit személyes, mindennapi tapasztalás, mély meggyőződés, mely túlmutat minden statisztikán.
Te hiszel az ima általi gyógyulásban?
Ilyés Zsolt
