A világon sok tenger kapta a nevét a színe miatt, többek közt a Vörös-tenger, Sárga-tenger vagy Fehér-tenger. Valójában a tengervíz színtelen és átlátszó, más színű az összetétele következtében lesz.
A tenger színe lehet élénk kék, sötétkék, zöld, türkiz, de akár vöröses is, sok minden befolyásolhatja, például a mélytengeri növényzet, a sótartalom vagy a mélység.
Például a Vörös-tenger nevét a vizeiben bőségesen előforduló vörös algákról kapta. A Sárga-tenger nevét is a belefolyó Sárga-folyó által hozott sárga iszapról és a Góbi-sivatag homokszemcséiről kapta.
Honnan kapta a Fekete-tenger a nevét?
A név eredete egyelőre tisztázatlan. Az egyik változat szerint a Fekete-tenger nem a színe miatt kapta a nevét, hanem a mélyben zajló kémiai folyamatok miatt – írja az atlas-geografic.net. A tengerészek már ősidők óta arról mesélnek, hogy a tengerbe esett fém tárgyak, amelyek több mint 100 méter mélyen elmerültek a Fekete-tengerben, feketévé váltak.
Tudományos kutatások alapján kiderült, hogy a Fekete-tengerben több mint 200 méter mélyen egyáltalán nincs oxigén, a hidrogén-szulfid (H2S) hatására lesznek sötét színűek a fém tárgyak.
Egyes történészek azt állítják, hogy a törökök nevezték el “Fekete-tengernek” a tomboló hullámok, viharok miatt, amelyek segítségével Közép-Ázsiából Anatóliába vándoroltak. Akkoriban a törököket a leggyengébb tengerészeknek tartották.
Másrészt az ókori görögök ezeket a vizeket Pontus Euxinusnak (a vendégszerető tengernek) nevezték, és a középkori törökökhöz képest az ókori görögök kiváló hajósok voltak.
Egy másik elmélet a törökök által több száz évvel ezelőtt használt iránytűre összpontosít. Keletre a “kék-zöld”, Nyugatra “fehér-fehér”, északra “fekete-fekete”, délre “piros-piros” és a központra általában “sárga” színt használtak.
Ezt a navigációs eszközt használva, a törökök jogosan nevezték el a Fekete-tengert feketének, mert a “fekete-fekete” irányt kellett használniuk, hogy idáig eljuthassanak.