Október utolsó hétvégéjén visszatérünk a téli időszámításra, azaz szombatról vasárnapra virradó éjszaka hajnali 3-kor az órákat vissza kell állítani 2 órára. Így egy órával többet alhatunk, és ez egyúttal azt is jelenti, hogy október 29-e lesz az év leghosszabb napja, 24 helyett 25 órával.
Az óraátállítás minden évben kétszer történik – míg ősszel egy órával hátrább állítjuk az órákat, addig tavasszal, március utolsó hétvégéjén egy órával előre, így akkor van az év legrövidebb napja, 24 helyett 23 órával.
Miért állítjuk az órát?
Benjamin Franklin amerikai tudós 1784-ben vetette fel először az óraátállítás ötletét, mert úgy gondolta, ha az emberek korábban kelnének fel reggel, amikor világosabb van, akkor nem kellene annyi gyertyát használniuk. Az ötletet azonban egészen 1907-ig nem vették komolyan, amikor William Willett építőmester The Waste of Daylight (A nappali fény pazarlása) címmel ki nem adott egy pamfletet, amiben azt javasolta, hogy az órákat tavasszal állítsák előre, ősszel pedig vissza.
Elsőként a németek vezették be a nyári időszámítást 1916-tól (április 30. és október 1. között). Őket követték a britek, akik szintén 1916-ban vezették be a nyári időszámítást (május 21. és október 16. között). Magyarországon 1916-ban vezették be a nyári időszámítást, de 1958 és 1979 között ez a gyakorlat szünetelt, 1980-ban azonban újra bevezették.
Az óraátállítás célja elviekben a természetes fény hatékonyabb kihasználása. Egyesek azzal érvelnek, hogy az óraátállítás segít csökkenteni az energiafogyasztást, a szabadban való mozgásra ösztönzi az embereket, és csökkenti a közúti balesetek számát, bár az ellenérv erre az, hogy az óraátállítás ma már felesleges, tekintve, hogy a legtöbb ember jól megvilágított lakásokban, irodákban és üzletekben tölti az idejét, ahol az így kapott minimális plusz napfény nem sokat változtat a helyzeten.
Az elmúlt években az óraátállítás heves viták tárgya volt. Az Európai Unió felkérte a tagországokat, hogy válasszanak a nyári vagy a téli idő között, ezzel bevezetve egy állandó időt, de a kérdésben egyelőre nem született döntés.
Az óraátállítás hatásai és hogy készülhetünk fel erre
Bár a plusz egy óra ágyban töltött idő elvileg álomszerűen hangzik, az óraátállítás valójában sokakra negatív hatással van, és összezavarhatja az alvásritmusunkat. Egy 4,6 millió ember megkérdezésével készült uniós szintű felmérés szerint az emberek fizikai és mentális kellemetlenségeket tapasztalnak az óraátállítás miatt, és sokan álmatlanságra panaszkodnak.
Emellett a megkérdezettek mintegy 40%-a mondta, hogy koncentrációs problémái vannak, egyharmaduk pedig ingerlékenységről számolt be. Néhányan súlyos fáradtságot is tapasztalnak, és van, akinél ez a kellemetlen érzés fejfájással társul.
Dr. Lindsay Browning pszichológus és idegkutató szerint, ha nem változtatjuk meg az alvásidőnket az óraátállítás előtt, előfordulhat, hogy túl korán ébredünk, és az ébresztőóra megszólalásáig forgolódunk az ágyban. Ettől napközben fáradtabbak lehetünk, és kialvatlannak érezhetjük magunkat.
Hogy ez ne történjen meg, ajánlott már néhány nappal a váltás előtt elkezdeni felkészíteni a szervezetünket, hogy ne befolyásolja túlságosan a változás.
Browning azt javasolja, hogy reggel, amint felébredünk, azonnal húzzuk el a függönyt, és engedjük be a nappali fényt a szobába, ugyanakkor megpróbálhatjuk az étkezéseket is egy kicsivel későbbre ütemezni, mivel ezek is nagyban befolyásolják belső óránk működését. Az is fontos, hogy délelőtt vagy kora délután sétáljunk egyet, ezzel ugyanis biztosíthatjuk, hogy elég napfényhez jutunk, ráadásul a testmozgásnak is jótékony hatása van.
A szakértő szerint délután 2 óra után már kerülni kell a koffeint is, mivel annak hatása még körülbelül 6 órán át tart a szervezetünkben. Ezenkívül az is fontos, hogy esténként lehetőleg kerüljük az erős kék fényt – például számítógépek, telefonok képernyőjét, mert ez megzavarhatja a melatonin természetes termelését.
