Hollanda Dénes nevét szinte egyetlen erdélyi magyar egyetemistának sem kell hosszasan magyarázni, ugyanis személye szinte eggyé vált a minőségi magyar nyelvű felsőoktatás fogalmával.
A nyolcvanadik életévét taposó Hollanda Dénes hosszú és rögös utat tett meg azért, hogy napjaink frissen érettségizett diákjai magyar nyelven, egy magyar felsőoktatási intézményben továbbtanulhassanak és az ott megszerzett tudásukkal erősítsék az erdélyi értelmiségiek táborát. A nyugalmazott professzor még most is folyamatosan azon fáradozik, hogy egy olyan jövőt biztosítson a tanulni vágyó fiataloknak, amely lehetőségek tárházát tárja eléjük.
Hollanda professzorral a Háromszék készített interjút, annak apropóján, hogy a Sapientia EMTE egykori dékánja most a saját otthonát kívánja a hallgatók rendelkezésére bocsájtani, ezzel is segítve a lakhatásukat az egyetemi éveik alapján.
Hollanda Dénes annak idején kemény csatákat vívott a román rendszerrel azért, hogy az erdélyi oktatást egy magasabb szintre emelje. A gépészmérnökként végzett professzor pályafutását a brassói műegyetem laboratóriumi vezetőjeként kezdte, majd szorgalmának köszönhetően fokozatosan haladt a magasabb címek felé. Később, közel 10 éven át volt a Marosvásárhelyi Műszaki Főiskola dékánja, mindaddig, míg az erdélyi oktatásért folytatott folyamatos törekvései miatt meg nem fosztották ezen címétől.
A lapnak adott interjújából kiderül, hogy Hollanda Dénes nyugalmazott professzorként is tovább óhajtja segíteni az arra érdemes diákokat. A Koronkán található háromszintes otthonából olyan bentlakást szeretne már a jövő tanévtől üzemeltetni, amely 16-18 tehetséges, ám nehéz sorsú diáknak nyújtanak ingyen szállást és ellátást, ezzel is segítve őket a továbbtanulás útján.
Hollanda elmondása szerint, nyugdíjas éveire túl tágasnak találja az otthonát, így szívügyének érzi, hogy olyan diákokat fogadjon átmenetileg be, akik a Sapientia EMTE hallgatójaként később értékes értelmiségivé válhatnak.
Az ingyen lakhatás mellé étkezést is biztosít a diákoknak, de feltétel, hogy azok a diákok jelentkezhetnek az ingyenes bentlakásra, akik jól tanulnak. Az egyetem volt dékánja külső segítségre is számít, azt reméli, hogy akár volt diákjai is beszállnak a nehéz sorsú fiatalok támogatásába.
Az óriási villa mellé óriási telek is jár, amelyen számos gyümölcsfa található, Hollanda Dénes legszívesebben a gépészmérnökire iratkozott szegény sorsú diákokat támogatná, hiszen ő is ezen a szakon tanított ötvenhat évet, így akár segíteni is tudja őket tanulmányaikban. De a kertészmérnöki hallgatók jelentkezésére is számít, hiszen a villához hatalmas kert is jár, elkelne a hallgatók segítsége. Elmondása szerint nincs semmilyen kikötés arra nézve, hogy milyen szakos hallgató pályázhat a villában lévő helyekre, csupán a Sapientia EMTE tanulója legyen és jól tanuljon.
A professzor arról is rendelkezett, hogy mi történjen az ingatlannal, az esetleges elhalálozása után: az egyetem kuratóriuma vinné tovább a bentlakást, amennyiben mégsem lehetne működtetni a bentlakást, az ingatlant el kell adni és a pénzt betenni az alapítvány bankszámlájára, ott le kell kötni, a kamatoknak felét hozzáadnák az alaptőkéhez, másik fele ösztöndíjalap lenne, amiből nagyon jól tanuló nagyon szegény diákokat segítenének.
Hollanda nagylelkű felajánlása minden bizonnyal több 1000 nehéz sorsú fiatal előtt nyitja meg a lehetőségek kapuit, esélyt adva arra, hogy saját ügyességük és szorgalmuk révén egyetemi diplomát szerezzenek és ezáltal egy szebb jövőt építhessenek úgy saját maguk, mint mindannyiunk számára, hiszen a tudás hatalom, és azt nem veheti el tőlünk senki – vallja ezt Hollanda Dénes professzor úr is.
Hibaigazítás: Az eredetileg megjelent cikkben, tévesen állítottuk, hogy Hollanda Dénes hozta létre a Sapientia Alapítványt, ugyanakkor tévesen állítottuk, hogy a volt dékán ösztöndíjjal támogatná a diákokat, a jól tanuló és nehéz sorsú diákok két ösztöndíjt is kapnak az egyetemtől: egy tanulmányi és egy szociális ösztöndíjat.
Tévedésünkért elnézést kérünk Hollada Dénestől, és köszönjük neki a gyors pontosítást!
