A skandináv országok és Németország már megkezdték az intézkedéseket, minden idők legforróbb nyarára készülve. Európát ugyanis hatalmas hőhullám fenyegeti, az előrejelzések szerint pedig a szokatlanul magas hőmérsékletek június első felére várhatók.
Ez lehet minden idők legmelegebb nyara – állítják a klimatológusok. Szerintük egy dolog vitathatatlan és tagadhatatlan: a bolygó melegszik, az értékek pedig folyamatosan verik a rekordokat – írja az Euronews.
A rendkívüli helyzetre vonatkozó meteorológiai előrejelzések a párizsi olimpia szervezőit is aggasztják, a sportolók és a szurkolók biztonságát tekintve. Spanyolország is egy újabb tűzforró nyárra készül, a szokatlan hőhullámok pedig a többi európai várost sem kímélik – vélik a szakértők.
A legfrissebb adatok szerint, már 11 egymást követő hónapban volt rekordmeleg, és az Atlanti-óceán északi részén a felszíni hőmérséklet az elmúlt 40 év legmagasabb szintjére emelkedett.
Bár elég nehéz megsaccolni, pontosan milyen idő várható hónapokkal, akár hetekkel is előre – sokszor még egyik napról a másikra is történnek változások, a meteorológusoknak van néhány támpontjuk, amiből kiindulhatnak. Tamsin Green, a Weather & Radar előrejelző szolgálat meteorológusa szerint jelenleg úgy tűnik, hogy a június, a július és az augusztus mind átlagon felüli hőmérsékleti trendeket mutat.
Az időjárás alakulása Európában nagyon eltérő, így nehéz pontosan megjósolni azt is, hol lehet a legforróbb a nyár. Green szerint azonban, a forró pontok Dél- és Kelet-Európában valószínűek. A csapadékot illetően júniusban átlagos, majd júliusban átlagon felüli csapadékra számíthatunk, főként Dél-Európában. Augusztus a kontinens nagy részén szárazabb lehet. Green azonban kihangsúlyozza, ezek csak átlagos becslések, ami azt jelenti, hogy a feltételek jelentősen vagy szélsőségesen is módosulhatnak.
Tamsin Green azt is elárulta, mi befolyásolja Európa időjárását. A meteorológus elmagyarázta, a világ jelenleg az El Niño és a La Niña éghajlati jelenségek közötti átmeneti szakaszban van. Legalább a nyár elejéig ebben a semleges fázisban maradunk, de az El Niño hatásai még mindig érezhetők. „A levegő és az óceánok hőmérséklete még mindig csillagászati magas” – fejtette ki Green.
Az El Niño és a La Niña elnevezés alatt ismert éghajlati jelenségek a Csendes-óceánban munkálkodnak, és a hatásuk a bolygó valamennyi pontján érezhetők úgy a hőmérsékletek, mint az erdőtüzek, ökoszisztémák és még a gazdaság terén is.
Az El Niño (spanyolul, kisfiú) enyhébb szeleket hoz, hatására a meleg víz az amerikai kontinens nyugati partvidéke felé tolódik. Ezzel ellentétben, a La Niña (spanyolul, kislány) a „hideg esemény”. Hatására a passzátszelek felerősödnek, több meleg vizet tolva Ázsia felé, lehűtve a Csendes-óceán partvidékét. A jelenségek bizonyos időközönként váltják egymást, de az El Niño gyakrabban fordul elő, bár lassítja a vizek evolúciós folyamatát.
Egy másik tényező, ami nagy hatással van a hőmérsékletre, az éghajlatváltozás. „Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy folyamatosan hőségrekordokat döntögetünk. Az elmúlt tíz év volt a legmelegebb a feljegyzések szerint, a Föld felmelegedésének nagy része pedig az elmúlt 40 évben következett be. Úgy látjuk, hogy 2024 áprilisa lesz a 11. legmelegebb hónap a rekordok között” – ismertette Green.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az EU Kopernikusz (C3S) éghajlati ügynökségének friss adatai szerint Európa 1991 óta a globális átlag kétszeresével melegszik. Sajnos a kontinens sem ússza meg a klímaváltozás következményeit, ezért mindkét ügynökség arra figyelmeztet, hogy Európának többet kell tennie a széndioxid-kibocsátás csökkentése és a fosszilis tüzelőanyagoktól való eltávolodás érdekében.
2000 óta a kontinens 30 legsúlyosabb hőhullámából 23 következett be – öt csak az elmúlt három évben! Az átlaghőmérséklet Európában jelenleg 2,3°C-kal magasabb, míg globálisan 1,3°C-kal haladja meg az iparosodás előtti átlagot. Ennek fényében Green úgy véli, hogy 2024 valószínűleg újabb rekordév lesz számunkra.
