A probiotikum napjainkban táplálkozási szlogen lett. A legtöbb ember már számtalanszor hallotta a kifejezést a joghurtok, étrend-kiegészítők, természetes élelmiszerek, sőt kozmetikai cégek reklám hirdetései kapcsán.
Miért fontosak a probiotikumok?
A bélflóra, amely körülbelül 1 kg-nyi baktériumot tartalmaz naponta változásokat szenved a táplálkozás függvényében. A probiotikumok olyan élő baktériumok, amelyek segítenek fenntartani az emésztőrendszer egészséges működését. Az első ismert leírása 1908-ban volt, amikor egy orosz tudós Élie Metchnikoff megfigyelte, hogy a vidéki európaiak, akik rendszeresen fogyasztanak erjesztett tejterméket azok esetében hosszabb volt az átlag élettartam.
Ezt olvastad? Nem a stressz öl, hanem a módszer, ahogy kezeljük
Psychobiotikum – egy új fogalom
Az elmúlt néhány évben, tudományos tanulmányokat végeztek, hogy megvizsgálják a probiotikumok lehetséges hatását a viselkedésre. Ebben az összefüggésben merült fel egy új fogalom a psychobiotic.
A Biological Psychiatry folyóiratban megjelent cikk szerzői Timothy Dinan és kollégái Írországból (University College Cork) így nyilatkoznak:
“A psychobiotic olyan élő szervezet, amely megfelelő mennyiségben használva pozitív hatást gyakorol egyes pszichiátriai zavarban szenvedő betegek egészségére.”
A kutatók követik a bizonyítékokat arra, hogy ezek a baktériumok, ha megfelelő mennyiségben használják, hatalmas potenciált kínálnak a depresszió és más stresszel kapcsolatos rendellenességek kezelésére.
Ezt olvastad? Erősebb stresszel reagálnak a nők a rossz hírekre
Hol tart a kutatás?
A preklinikai vizsgálatok már alátámasztják azt a hipotézist, hogy a probiotikumok képesek hatást gyakorolni a viselkedési és immunológiai változásokra. Néhány psychobiotikumnál kimutatták, hogy gyulladás gátló hatással is rendelkezik. Ez azért fontos, mert a depresszió és a stressz esetén gyakran gyulladásos folyamat is zajlik a szervezetben. A bizonyítékok arra utalnak, hogy feltehetőleg az immunrendszer aktiválásán keresztül a psychobiotikumok enyhítik az ilyen állapotokat.
A szerzők szerint a bél mikrobiális egyensúlyának helyreállítása és a gyulladásos válaszok szabályozása által fejthetik ki hatásukat a hangulatra és a viselkedésre is, azonban a sokféle probiotikum közül azonban csak egyeseknek van psychobiotikus hatásuk – mondta Dinan.
Ezt olvastad? Stressz nélkül az élet? Igen, lehetséges!
Jobb hangulat, kisebb stressz
A klinikai humán vizsgálatok még hiányosak, de néhány kísérlet ígéretes eredményeket mutat. Egészséges önkénteseknek adtak egy probiotikum kombinációt (L. helveticus R0052 és B. longum ) vagy placebót 30 napig. Azok, akik a probiotikumot kaptak kisebb stressz szintet jeleztek a vizsgálat végén. Egy másik vizsgálatban az önkéntesek akik probiotikumos joghurtot fogyasztottak jobb hangulatot jelentettek.
Dr. John Krystal, a Biological Psychiatry szerkesztője szerint ez az érdekes kutatási terület új lehetőségeket nyithat a depresszió kezelésére.
A nagyszabású placebo- kontrollált vizsgálatokra, amik tudományos szempontból a végleges bizonyítékokat adják, még várni kell.
Ezt olvastad? A bélflóra titkai – Baktériumok libikókája
