Mi a közös a játékbabákban, kisautókban, akciófigurákban és a LEGO-ban? Ezek a klasszikus gyerekjátékok mind műanyagból készülnek. Egy 2017-ben készült felmérés megállapította, hogy lényegében a játékok 90%-a műanyagból készül.
Az természetesen érthető, miért vágynak a gyerekek ezekre a színes, mutatós játékokra, ahogy az is, hogy a szülők hajlamosak engedni a könyörgésnek, és megvásárolják a kívánt darabot. De vajon milyen hatással vannak ezek a környezetre és a gyerek egészségére?
A műanyag játékok hatása a környezetre
A környezetvédők szerint a gyerekjátékok jelentősen hozzájárulnak a szemétlerakókban és az óceánban felhalmozódott műanyag mennyiségéhez.
Ezeket a játékokat eleve nem úgy készítik, hogy különösebben tartósak legyenek, hiszen a gyerekek egyébként is hamar ráunnak egy-egy darabra. Ez pedig azt jelenti, hogy előbb vagy utóbb a szemétbe kerülnek, sokszor még meglehetősen jó állapotban. Ezzel pedig az a baj, hogy ezt a műanyagot szinte lehetetlen újrahasznosítani, csak többezer év alatt bomlik le, és bomlása során a mikroműanyag bejut az óceánok vizébe és a talajba.
Az újrahasznosítás már csak azért is lehetetlen, mert általában más anyagokat, például fémet is használnak a játékok elkészítésében, amelyeket nem lehet hatékonyan különválasztani, így az újrahasznosító központok eleve nem is vehetik be azokat.
A műanyag játékok hatása a gyerek egészségére
A műanyag játékok nemcsak a környezetre lehetnek negatív hatással, de a gyerek egészségét is károsíthatják. Az egyik legnagyobb probléma a ftalátok használata, ezek szerves vegyületek, amelyeket a műanyag lágyításához használnak. Ezeket a vegyi anyagokat olyan betegségek kialakulásával hozták kapcsolatba, mint a rák, különböző születési rendellenességek és a cukorbetegség.
Mivel a gyerekek, különösen a csecsemők, hajlamosak a szájukba venni a játékokat, ők fokozott kockázatnak vannak kitéve.
Ugyanakkor figyelembe kell venni egy mentális szempontot is, amikor engedünk a gyereknek, és megvesszük neki a fényes, színes játékot, amit megkívánt, ez pedig a dopamin, ami ilyenkor elárasztja a gyerek agyát.
A dopamin a testben termelődő vegyület, ami számos funkciót lát el, többek között a viselkedés irányításában is szerepe van, és az öröm, valamint jutalom-érzet kialakulásával is kapcsolatban van. Tehát, amikor megvesszük azt a bizonyos játékot a gyereknek, amikor hisztizni kezd érte, tulajdonképpen arra tanítjuk, hogy ezért a viselkedésért jutalom jár, és azt sugalljuk, hogy a vásárlás és a túlfogyasztás a boldogság kulcsa.
A környezetvédelmi szakértők arra ösztönzik a szülőket, hogy műanyag játékok helyett válasszanak inkább olyan fenntartható anyagokból készülő játékokat, mint a fa, a pamut, a természetes gumi és a fém.
