A hatalmas jégsivatag, más néven Antarktisz, a Föld legdélibb kontinense. 98%-ban jég borítja, átlagosan 1,5 km-es vastagságban, és azért nevezik sivatagnak is, mert az évi csapadék ritkán haladja meg a 20-25 cm-es mennyiséget, és nincs vegetáció, vagyis növényzet. Ilyen formán a Föld legnagyobb sivatagának is lehetne tekinteni.
Az általános földrajzi információkat félretéve az Antarktisz minden hátrányos tulajdonsága ellenére is bővelkedik az életben, az állatvilágban, és jópár érdekes ténnyel is képes meglepni az olvasót.
A világháborúk között és után olyan hírek is felröppentek, hogy vadászpilóták repültek át a Déli Sark fölött, ahol hatalmas üreget, bejáratot láttak, és ezek a beszámolók rengeteg konspirációnak adtak (és adnak ma is) táptalajt – de publikus tudományos állásfoglalás nincs a ügyről, így maradjanak a tudomány által is elfogadott tények:
Az Antarktisz az ötödik legnagyobb kontinens a Földön, 14.000.000 négyzetkilométeres felületével. Nagyjából kétszer nagyobb, mint Ausztrália.
Hivatalosan 1820-ban fedezték fel, és a XX. században hódította meg először a norvég Roald Amundsen
1983-ban rekordhideget mértek a Vostok-i állomáson: -128,6 Fahrenheit, azaz -89,2 Celsius volt a rekord
Az Antarktiszon a csapadék (már ha van) hóhullás formájában érkezik, és ritkán több, mint 5-6 cm
A legtöbb állat képtelen lenne ilyen körülmények között életben maradni, de kevés számban mégiscsak megtalálhatóak: pingvinek, fókák, bálnák, néhány halfaj
Ha az Antarktisz elolvadna, a világ óceánjainak és tengereinek vízszintje több mint 60 m-rel növekedne meg.
