Réges-régen Kínában egy friss feleség a férje házába került, ahol az anyósát is ki kellett szolgálja. Persze, ez utóbbival meggyűlt a fiatal nőnek a baja, így elhatározta, hogy valamilyen módon el kell tennie láb alól az anyóst.
A nő felkeresett egy öregember, aki a gyógyfüvek és növények jó ismerője volt. Így szólt hozzá:
– Nem tudok anyósommal egy fedél alatt élni. Teljesen kikészít. Tud segíteni nekem? Meg kell szabadulnom tőle.
– Tudok segíteni neked. Meg kell mérgezned az anyósodat. De két dolgot meg kell ígérned nekem. Egyrészt a mérges gyógykeveréket úgy kell adagolnod, hogy ne egyből következzen be a halál, hanem fokozatosan romoljon az állapota, hogy ne legyen senkinek se gyanús a dolog. A másik fontos szabály, hogy ahhoz, hogy meg tudd tenni a dolgot, előbb tisztelned kell az anyósodat, hallgass rá, légy vele türelmes, és így nem lesz lelkiismeret furdalásod, és gyanakodni sem fog senki – mondta a füvesember.
A nő elfogadta a feltételeket, fogta a mérgező növényeket és hazament. Anyósával türelmesen, megértően viselkedett, még kedvesen is beszélt vele. Látva azt, hogy a menye megváltozott, az idősebb nő is szebben kezdett beszélni, segítőkészebb és engedékenyebb lett.
Fél év múlva kettejük kapcsolata sokat javult, és már úgy tekintettek egymásra, mint két jóbarát. Eleinte a fiatal nő még folyamatosan adagolta a mérget anyósa ételébe, de aztán megijedt, és a füvesemberhez fordult.
– Kérem, tegyen valamit, nem akarom, hogy az anyósom meghaljon. Nagyon közel kerültünk egymáshoz.
– Ne aggódj, gyermekem. Nem adtam mérget neked. Azok a füvek fűszernövények voltak. A legjobb megoldás mindig a szeretet.
