A 19. század vége az elektromos világítás korának is nevezhető. A városok kialakulása és fejlődése, a tömbházak és gyárépületek megépülése sürgősen újfajta és biztonságos fényforrást igényelt.

Edison az egészségét áldozta fel azért, hogy nekünk villanykörténk legyen!

Olyan fényforrásra volt szükség, amely elég erős ahhoz, hogy sokfelé el lehessen osztani. Így lett a villamos energia a világítás alapvető eszköze, ehhez pedig ipari generátorokat építettek.

Thomas Edison a zseni, aki megmentette a világot a sötétségtől

Thomas Edison korának egyik legnagyobb felfedezője volt, a villamos energia legnagyobb sikerei nagyrészt Edison munkájának köszönhető. Edisonnak sikerült először megfelelő izzítható anyagot találnia, elegendően nagy vákuumot elérnie, valamint a nagy ellenállásuk miatt az ő izzólámpái gazdaságosan üzemeltethetők voltak a központosított (akkor még egyenáramú) elektromos hálózatról, amit szintén ő dolgozott ki.

Edison 1878-ban fogott neki egy olyan elektromos világítóeszköz kidolgozásához, amely felváltotta volna a gáz-, és petróleumlámpát.

“A szén izzószálat gondolta megfelelőnek, amit eleinte elszenesített kartonpapírból készített; ám ennek élettartama túl rövid volt. Számos próbálkozás – mint a kender vagy pálmalevél – után a bambusz adta a legjobb eredményt. A szabadalmat 1880. január 27-én kapta a “platinahuzalokhoz kapcsolódó szénszálas” elektromos lámpájára. A szabadalom több módszert is leírt a szénszál előállítására, többek között gyapot- és lenszálból, faforgácsból vagy papírtekercsből. Csak hónapokkal a szabadalom megkapása után fedezték fel, hogy a elszenesített bambuszszál 1200 órán át is képes működni.” – írja a Wikipédia.

Edison első jól működő izzólámpája, amit az 1879-es bemutatón is használt – Fotó: Wikipédia

Edison növelte az áram intenzitását, és megvárta, amíg a vékony vezeték már nem tud ellenállni a hőnek, és felizzik. Addig növelte az áram intenzitását, amíg el nem érte a gyémánt olvadási hőmérsékletét, csak így tudott ellenállni az izzószál. Edison találmánya, a szénszálas izzó, a 19.század egyik legnagyobb találmánya.

A izzó tökéletesítése közel 13 hónapig tartott, és több mint 40 ezer dollárba került, míg egy olyan lámpatestet létrehozott, amely ipari mennyiségben gyártható volt. Edison mivel éjjel-nappal dolgozott, mire elérte célját, már igen súlyos szemproblémákkal küzdött.

Naplójába 1879. január 27-én ezt írta: “Az erős fény miatt a szemem nagyon kikészült. Hét óra munka után már semmire se vagyok jó. Tegnap borzalmas fájdalmaim voltak este 10 órától hajnali 4-ig, csak egy adag morfium segítségével tudtam elaludni. Mikor felébredtem a szemem már nem fájt, jobban éreztem magam, de az egész napom ráment.”

Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre.