A technikai fejlődés előretörésével az emberiség egyre inkább eltávolodik azoktól a jelenségektől, amelyek tudományosan nem megmagyarázhatók. Ha valamit a szakértőknek nem sikerül megállapítaniuk, bebizonyítaniuk, akkor az nem létezik. Ezzel például egy sor olyan gyógyászati megoldást zárva ki, ami olyan betegségek kezelésében is segíthet, amiben eddig semmilyen megoldást nem találtak.
A biorezonanciáról, a sejtek energiagyógyászatáról, kommunikációjáról még a múlt század elején orosz tudósok kezdtek foglalkozni. Az egyik kutató azt vette észre, hogy például egy fejlődésben lévő hagymagumó a mellette lévő más fajta növényt is növekedésre késztette.
És ez a jelenség úgy is működött, ha kvarchomokból készült üveglappal választották teljesen szét a növényeket, így egyértelművé vált, hogy egy egyfajta energiamező alakult ki, és befolyásolta a hagymagumó melletti növény élettani folyamatát.
Ezt később a német származású Fritz Popp kutatásai is megerősítették, aki többek között arra jött rá, hogy a sejtek közötti kölcsönhatás nemcsak biokémiailag lehetséges, hanem fotonok révén is. Később megállapították: minden élő sejtnek van úgynevezett biofoton kisugárzása, és ami még nagyon fontos, más az egészséges sejt, vagy szövetrész sugárzása, és más a betegé.
A sejtek a biokémiai eszközök mellett elektromágneses terek mentén is képesek a kommunikációra, ilyen például a hang, vagy a fény. Ma már sokan hallottak a hang-, vagy éppenséggel a fényterápia jótékony hatásairól, amelyek segítségével több gyógyíthatatlannak hitt betegségből is felépültek egyesek.
Hogy miért nem lehet erről sokat olvasni, vagy miért nem alkalmazzák ezeket az alternatívnak nevezett módszereket?
Egyszerű a válasz: a hihetetlen pénzösszegeket termelő gyógyszeripar jelentős veszteségeket könyvelhetne el, ha a kémiai szereket tartalmazó tablettákat a fényterápiás gyógyászat váltaná fel.
