A legismertebb hasonlat arra vonatkozóan, hogy mi a különbség a tudatalatti és a tudatos között, az a „jéghegy” víz alatti és víz feletti része közti hasonlat. Köztudott, hogy a tudatos gondolkodásunk felelős az elemző, a logikus gondolkodásunkért, az ok – okozati összefüggésekért. Ez a székhelye az értelemnek, a kognitív tanulásnak, a problémamegoldó gondolkodásnak. Ugyanakkor a tettek alapján történő döntések központja, a testünk szándékos mozgatórugója.
A tudatalattink pedig az előbbiekben felsoroltak ellentétét foglalja magába. Ha egy gondolat erejéig a „jéghegy” hasonlatra térünk vissza, a tudatalattink a jéghegy víz alatti részét jelenti, és mint olyan, sokkal kiterjedtebb és lényegesebb a tudatosnál, ez lévén a felelős a túlélési ösztöneinkért. A tudatos „énünk” kisebb mennyiségű információ feldolgozására képes, ellentétben a tudatalattival. A tudatalatti segítségével vagyunk képesek a körülöttünk lévő dolgok felfogására, a legkisebb eltérések észrevételére.
Érezted már úgy, hogy valaki figyel téged és megfordulva tényleg ott volt az illető? Vagy találkoztál már úgy baráttal, hogy érezted előre, nem fog jó hírt közölni számodra, és tényleg így történt? Szoktál hallgatni az megérzéseidre, az első benyomásokra? Ez mind- mind a tudatalattinkból fakad, ahogyan a hitünk és magatartási szabályaink is.
Néhány érdekesség a tudatalattinkról!
A tudatalattink az álmaink révén szól hozzánk, mert valójában ő hozza létra az álmokat. Az álmaink révén megéljük mindazt, ami a való életben talán nem is tűnik olyan fontosnak számunkra, így dolgozva fel a félelmeinket, vágyainkat. Carl Jung, a pszichoanalízis atyja szerint, az álmok olyanok, mint egy tükör a tudatalattink számára, és funkciójuk, hogy segítséget nyújtsanak a tudatos „énünk” számára a valós problémák megoldásában.
„Az álmaink segítenek bennünket abban, hogy feldolgozzuk a felgyülemlett érzelmeinket. Amit látunk és átélünk az álmok során, nem minden tűnhet valódinak, de az általa feldolgozott érzelmek minden esetben valódiak. Álmaink mese tartalma igyekszik felszínre hozni azokat az érzelmeket, melyek egy adott eseményhez köthetőek, létrehozva ez által egy emléket számunkra.” – Scientific America.
A tudatalattink hozzávetőlegesen 70%-ban uralja az életünket.
Ovidiu Brazdau, román kutató és pszichológus szerint: „Az emberek idejük 70%-ban automatikusan működnek, és nem is veszik észre, hogy elveszítik a választás lehetőségét arra vonatkozóan, hogy mi fog történni velük. Úgy élnek, akár a robotok, amelyeket nevelés által programoztak.”
A tudatalattink a szokásaink eredménye!
Viselkedési szokásaink, személyiségünk, életünk első éveiben alakul ki, pontosabban 8 éves korunkig. A tudatalattink irányítja mindennapi szokásainkat, mint amilyen a menésünk, ahogyan használunk bizonyos tárgyakat. De ugyancsak ez befolyásolja fizikai és testi tulajdonságainkat is, mint a szívverésünk, a veseműködésünk vagy az emésztésünk.
A tudatalattink érzelmekkel „gondolkodik” és nem érvekkel!
A tudatalattit úgy is tarthatjuk számon, mint az elsődleges ösztöneink tárháza. Segítségével sokszor a valós októl független érzelmeket élhetünk meg. Ez a magyarázat arra, amikor valamire ésszerűtlenül vagy furcsán reagálunk. Tudatalattink az érzelmeinket, az emlékeinket, a hitünket és értékrendünket szűrőként használja, hogy általuk el tudjunk igazodni a hatalmas mennyiségű információ között, melyek naponta érnek bennünket.
A tudatalattink folyamatosan éber!
Ha alszunk, ha ébren vagyunk, a tudatalattink folyamatosan azon dolgozik, hogy irányítsa az elsődleges életfunkcióinkat. Alvás közben is képesek vagyunk az információk feldolgozására, és ezt használják ki a terápiás célú hipnózis során. Az még nem nyert bizonyítást, hogy alvás alatt befolyásolható-e a tudatalattink a hipnózis módszerével.
A tudatalattink mindent szó szerint ért!
Azért lehet ránk nagy hatással egy horrorfilm, mert bár a józan ész azt mondja, hogy ez csak egy kép, mégis a tudatalattink „szó szerint”fogja fel, és az érzelmeink számára igazinak tűnhet, amit látunk.
A tudatalattink mikroprocesszorként működik!
Az emberi agy hatalmas mennyiségű információ feldolgozására képes, mely továbbjutva az agykéregbe egész szervezetünk működését biztosítja.
