Hajlamosak vagyunk arra, hogy első látásra, vagy mások véleménye alapján ítélkezzünk bárkiről is. Ha elolvasod ezt a történetet, rá fogsz jönni, hogy a jóság és az együttérzés mennyire fontos az emberi kapcsolatokban.
Volt egyszer egy férfi, aki egy kastély bejáratánál üldögélt. Odament hozzá egy fiatal, és azt kérdezte:
– Még soha nem jártam itt, milyenek a lakói ennek a várnak?
A férfi egyetlen kérdéssel válaszolt.
– Milyen lakói vannak annak a várnak, ahonnan te jöttél?
– Egoisták és rosszak. Örvendek, hogy el tudtam jönni onnan.
– Ugyanilyenek ennek a várnak is a lakói – válaszolta az öreg.
Ezt már olvastad? Így találta meg a varjú a boldogság titkát – A tanmese, ami az egész életedet megváltoztathatja
Egy kis idő múlva egy másik fiatal érkezett a várhoz, és megkérdezte a férfitól:
– Nemrég érkeztem ebbe a tartományba. Meg tudod mondani, milyen emberek azok, akik ebben a várban élnek?
A férfi ugyanazzal a kérdéssel válaszolt, mint az előbbi érdeklődőnek.
– Ahonnan te jössz, milyenek ott az emberek?
– Jószívűek, kedvesek, figyelmesek, segítőkészek. Nagyon sok barátom volt ott, és fájó szívvel hagytam el azt a helyet.
– Ebben a várban is ugyanilyenek az emberek – válaszolta az öreg.
Ezt már olvastad? Kire hat az átok? Zen tanítómese az átkozódásról
Egy férfi, aki ott álldogált, és hallotta mindkét választ, azt kérdezte:
– Hogy tudtál két ilyen különböző választ adni a két érdeklődőnek?
– Fiam, a világon minden kapu a szívedhez vezet. Az, aki a múltban nem talált semmi jót, az a jövőben sem fogja örömét lelni. Viszont az, akinek a másik városban is voltak barátai, az itt is meg fogja találni a számára kedves embereket. Az emberek pontosan olyanok, mint amit feltételezünk, és gondolunk róluk.