Mint bármilyen szennyezés a zajszennyezés is negatív hatással van az emberi szervezetre. A zajszennyezés stresszt, fáradékonyságot, halláskárosodást, mentális instabilitást okozhat. A hang nem más, mint a fül, a hallás által érzékelt inger.
Fizikai jellegét tekintve valamely rugalmas közeg mechanikai rezgése, e rezgés hullámként való tovaterjedése. Ha e rezgés frekvenciája kb. 20 Hz alatti, vagy kb. 20 kHz fölötti, akkor hallásunk nem érzékeli azt, ennek ellenére fizikai sajátosságai alapján ezt is hangnak, első esetben infrahangnak, a másodikban ultrahangnak nevezzük. A hang terjedése mindig valamilyen anyagban, közegben történik, vákuumban nem terjed hang. Ez a közeg lehet gáz, folyadék vagy szilárd test. A hang a levegőben 340 m/s-mal terjed.
A zaj több eltérő frekvenciájú és intenzitású jel zavaró összessége. A jelek forrása és frekvenciaspektruma attól függ, milyen zajról van szó. Származhat természetes forrásból, vagy de leginkább antropogén okai vannak: különböző munkagépek, közlekedési eszközök, berendezések, emberek.
A zajszennyezés hatásai: a hallószervi hatások a hallószervben okoznak károsodást, mely akkor következik be, ha valaki tartósan ki van téve magas zajszintnek, esetleg egy akusztikus trauma (például egy robbanás vagy hangos koncert) okozhat azonnali halláskárosodást, átmeneti süketséget, vagy fülcsengést (tinnitusz).
A nagy intenzitású zajt úgy definiáljuk, mint olyan akusztikus zaj, amely halláskárosodást okozhat. Általánosan elfogadott tény, hogy a 85 dBa szint alatti hangoknak nincs hallószervi hatása, de vannak arra utaló jelek, hogy hosszú távon az alacsonyabb zajszintek is okozhatnak hallószervi problémákat. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor a biztonságos zajszint valahol 70 dBa körül húzható meg.
A zaj ugyanakkor zavarja a nyugodt pihenést, és kimondottan károsan hat a testre és a lélekre. Számos kutatás bizonyítja, hogy a tartós zajszennyezés a halláskárosodáson kívül stresszt, magas vérnyomást, ingerültséget, szív és érrendszeri rendellenességeket, akár diszlexiát is okozhat. Egyes kutatások alátámasztják, hogy a környezeti zaj befolyásolja a társas viselkedést is, hisz ingerültebbé válhatunk, amiért rosszabbul értjük a beszédet, de még a segítőkészségünk is csökkenhet. Továbbá az is kiderült, hogy azok a gyerekek, akik folyamatos zajnak vannak kitéve, sokkal elhagyatottabbnak érzik magukat, mint a csendes, nyugodt körülmények között élő társaik.
