Méltán lett híres Segesvár és vált a Világörökség kincséve 1999-ben, de nem az elnyűtt Drakula gróf városi legendája miatt, hanem az egyedi arculatában megmaradt középkori várnegyede, illetve építészeti és szellemi öröksége miatt.
A középkori várfal közel 1 km hosszúságban öleli körül a történelmi várközpontot és olyan egyedi hangulatot rejt magába, amely ideig-óráig képes visszavarázsolni az oda látogatót középkorba.
A szűk utcák, a régi épületek, a magasztos bástyák turisták tömegeit csalogatják. A több száz éves épületek kapu aljaiban azonban már a modern kor bazár giccseit láthatod és a kihagyhatatlan turistacsalogató Drakula jelképeket. Úgy gondolom, hogy a reklámfogásban nem a várnak kellett Drakula hírneve, hanem Drakulának a vár lelkülete.
1431-ben született Vlad Tepes havasalföldi vajda – Vlad Dracul fia – akit a turisztikai kiadványok csak Drakula grófként emlegetnek, hiszen Ő ihlette Bram Stoker: Drakula, a vámpírgróf című regényét. Vlad Tepesnek állandó összetűzései voltak a szászokkal és úgy emlékeznek rá, mint egy keménykezű uralkodóra, aki ellenségei és rosszakarói számára képes volt hihetetlen fizikai kínzásokat, karóbahúzást, vérfürdőt elrendelni. Ez a magyarázata annak, hogy a fejedelem alakja összenőtt a vámpírok mítoszával. A „Vlad Drakul” Ház a legrégebbi civil épület a vár területén napjainkban egy középkori stílusú étteremnek ad otthont.
De lássuk a vár igazi történetét. Segesvár Erdélyben fekszik, közel 50 km távolságra Marosvásárhelytől. A mai várost, amelyben közel 7 ezres magyar kisebbség és kevés szász él a XII. században alapították a II. Géza király által betelepített szászok. Segesvár a szászok szellemi központja lett. A várost mindvégig híres kézműipar jellemezte. Bronz- és ónművesei, asztalosai, kőfaragói, majd később posztó-, kerámia- és üvegipara tette nevezetessé.
Összesen 14 bástyája volt, minden bástyát egy-egy céh védett és tartott karban. 9 bástyája ma is áll, egy bástyája még mindig lakott. A várban található Erdély legrégebbi használatban lévő középkori ajtaja is.
A várba a legtöbben az egykori főbejáraton, az óratorony kapuján át lépnek be. A színes cseréppel fedett, torony Segesvár szimbóluma, a várfal valamennyi tornya közül a legnagyobb. Óratornya a 14. században épült, 1556-ig városháza is volt. A toronyba német városi szokás szerint órajáték került. Híres zenélő óráján 12 apostol ezüst szobra sétált körbe, melyeket 1601-ben elraboltak, majd 1648-ban pótoltak. Ma múzeum van benne.
A Szent Miklós hegyi templom a Várdomb tetején az erdélyi gótikus építészet remeke, stílusában a kolozsvári Szent Mihály templomhoz és a brassói Fekete templomhoz hasonlít. Itt választották Erdély fejedelmévé I. Rákóczi Györgyöt. Érdemes megtekinteni a gótikus boltozatot, a faragott szentségtartót és a Segesvár környéki erődtemplomokból idekerült szárnyas oltárokat.
A hajó jobb oldalán lévő padon díszítő címereket, köztük Mátyás királyét és Báthory Istvánét láthatjuk, valamint a hajó bal oldali falán a Sárkányölő Szent Györgyöt és az Utolsó Ítéletet ábrázoló freskók kerültek elő. Egyedi az a Szentháromság ábrázolás, amelyben az ATYA, FIÚ, és SZENTLÉLEK egységben a Szentlélek női princípiumként jelenik meg!
A Várhegyre a 178 fokból álló fával fedett diáklépcső vezet fel, eredetijét 1642-ben építették.Nevét onnan kapta, hogy a vártemplom melletti iskolába minden reggel ezen a lépcsősoron mentek fel a segesvári diákok. A legendák szerint nemcsak az eső ellen védte az iskolába vagy a templomba haladókat, hanem az ostrom alatt a nyílzáporoktól is, így az oktatás vagy a templomi imádkozás ekkor is zavartalanul folyhatott.
Az óratorony mellett áll a 13. század második felében épített kolostortemplom, eredetileg domonkos templom, a 15. században bővítették, majd a reformátusoké lett. A templombelsőt 16-17. századi csodaszép török szőnyegek díszítik, a szentély előtt látható 15. századi bronz keresztelőmedence pedig szintén értékes műemlék. 1680-ban készített barokk oltár és egy kitűnő orgonának köszönhetően a templom több orgonahangversenynek ad otthont.
A vár meglátogatására és értékeinek felfedezésére legalább egy nap ajánlott. A Filantropikum.com osztályozása szerint a Segesvár-Drakula, illetve művészettörténet kontra műanyag giccs mérkőzést teljes kiütéssel és diadalmas győzelemmel Erdély egyik legszebb középkori városa Segesvár nyerte.
