A francia tudósember, Matthieu Ricard jelenleg buddhista szerzetesként éli napjait. Állítása szerint, igenis képesek vagyunk az agyunkat úgy átprogramálni, hogy boldogok legyünk. És ebben a meditációnak nagyon nagy szerepe van!
Egy nemrég végzett kutatás során megállapították, hogy a 66 éves, francia buddhista szerzetes, Matthieu Richard a világ legboldogabb embere. Richard abbahagyta fényesnek ígérkező genetikusi pályafutását, és 40 évvel ezelőtt Indiába költözött, hogy a buddhizmust tanulmányozhassa. Megismerkedett, sőt összebarátkozott a Dalai Lámával is, és most jelenleg a boldogságkutatás foglalkoztatja.
A Wisconsin Egyetemen nemrég végeztek egy kutatást, amit az idegtudományok doktora, Richard Davidson vezetett. Több száz, a meditációban jártas személyt vizsgáltak meg, megfigyelve, hogy mi történik az agyban, amikor valaki rendszeresen, hosszan meditál.
A kutatásban részt vett Matthieu is, akinek fejére 256 érzékelő szenzort helyeztek, és hagyták, hogy elmélyüljön a meditáció különleges világában. A tudósok azt vették észre, hogy a férfi agya gamma sugarakat bocsát ki, amely feltételezések szerint hatással van a tudatállapotra, a memóriára, a figyelem és a tanulás képességére. Ezt eddig nem tudták kimutatni az orvosok.
A vizsgálat során azt is észrevették, hogy a szerzetes bal agyféltekéje aktívabb volt, hiszen a boldogságérzet kialakulása itt keletkezik, tehát Matthieu tudatosan képes az agyát, a gondolatait a jó dolgok felé irányítani és kizárni a negatívumokat.
„A meditáció nem azt jelenti, hogy egy mangófa alatt extázisban ülők a boldogságtól, hanem azt, hogy teljesen meg tudjuk változtatni az agyunkat, és ha a gondolataink, felfogásunk pozitív irányba mozdulnak el, magunk is megváltozunk” – mondta Matthieu.
A szerzetes most 7 pontba elárulja a helyes meditáció lépéseit, hogy mi is pozitívan változtatni tudjunk életünkön:
1. Egy egészséges elme úgy kellene viselkedjen, mint egy tükör: az arckifejezéseknek tükröződniük kell, de nem szabad a tükörhöz tapadniuk. A gondolatok is így kell működjenek, engedjük, hogy áthaladjanak az elménken, de ne hagyjuk, hogy ott sokáig időzzenek.
2. Lehetetlen megállítani egy gondolatot, ami beugrik a fejünkbe, de a ki- és belégzéssel képesek vagyunk megnyugtatni elménket, és ezáltal tisztábban fogjuk látni a dolgokat. Az elménk kontrolálása nem egyenlő a gondolati szabadság megnyirbálásával. A jó irányba kell terelni a gondolatainkat, akárcsak egy csónakot, ne hagyjuk, hogy csak úgy sodorják a hullámok.
3. Fontos, hogy figyeljünk a légzésünkre, annak ritmusára, a levegő kifújására, beszívására. Ha nem tudunk a gondolatainknak parancsolni, koncentráljuk a légzésünkre, minden idegsejtünkkel arra figyeljünk. A lényeg, hogy egy dolog járjon az eszünkbe, például figyeljünk a környezetből érkező zajokra, gondoljunk a napsütésre, a havazásra.
4. Idézzünk fel egy érzelmet és erre fókuszáljunk. A legtöbb ember élete során találkozik a szerelemmel, de ha arra kérnénk őket, hogy gondoljanak a rózsaszín ködre, átlagosan 15 másodpercig lennének képesek arra összpontosítani. Gyakorolni kell, hogy ennél jóval több ideig tudjunk egy adott érzelemre koncentrálni. Ha azt érezzük, hogy halványodni kezd a kép, tudatosan tisztítsuk ki és erősen gondoljunk rá.
5. A meditáció olyan mintha zongorán játszanánk. Minél többet gyakoroljuk, annál jobban fog menni.
6. Egy bizonyos szint után a meditáció segítségével képesek leszünk kizárni a negatív gondolatokat. Ha tudatában vagy annak, hogy dühös vagy, akkor igazából nem vagy az, hanem tudatos. Ha képes vagy erre a szintre eljutni, akkor nem leszel még dühösebb, és ez nagyon jó.
7. Ha egy hónapig rendszeresen gyakoroljuk a meditációt, kevésbé leszünk stresszesek, jobban fogjuk tudni kezelni a negatív történéseket, és javulni fog a közérzetünk is. A meditáció nem igényel sok időt, mindössze 24 órából 20–30 percre lesz szükség.