A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) mikrobiológusai a Szent Anna krátertóból egy újabb, a tudományra nézve eddig ismeretlen baktériumnemzetséget izoláltak és írtak le Sapientia aquatica néven.
» Hogyan figyelnek minket otthon: 10 eszköz, amelyen keresztül kémkedhetnek utánad!
» A nő kíváncsiságból vásárolt egy DNS-tesztet magának és az apjának, de az eredmény megrázó hatással volt a családra
» A buddhizmus szerint ezt a 10 dolgot a lehető leghamarabb törölnöd kellene az életedből!
» Személyiségteszt: fontos dolgot árul el rólad az, ahogyan a hüvelykujjaidat tartod, amikor a kezeidet összefogod
A Sapientia EMTE csíkszeredai Biomérnöki Tanszékén a krátertó mikrobiológiai kutatásába bevont ökológiai mérnök szakos hallgatók több, a tudomány számára eddig ismeretlen baktériumnemzetséget illetve fajt tenyésztettek ki és azonosítottak DNS vizsgálatok alapján, dr. Máthé István oktató vezetésével. Ezek közül korábban egy új baktériumnemzetség (Siculibacillus lacustris) illetve egy új faj került leírásra (Rhizobium aquaticum).
A krátertóból most előkerült legújabb baktériumnemzetség leírásához szükséges széleskörű molekuláris biológiai és biokémiai vizsgálatokat dr. Felföldi Tamás (ELTE, Budapest) mikrobiológus irányította, az eredményeket pedig a szakterület egyik legelismertebb tudományos folyóiratában közölték.
Az új baktériumnemzetség latin elnevezésében a „Sapientia” szó arra utal, hogy a baktériumot a Sapientia egyetem laboratóriumaiban izolálták, az „aquatica” fajnév pedig a vízi eredetre vonatkozik. A felfedezett baktériumra jellemző, hogy többféle cukor és zsírmolekula lebontására képes, és ezáltal szerepet játszik a krátertó tápanyag-körforgalmában.
A mostani névadáson túl mintegy kilenc dél-koreai, japán, kínai, ausztráliai és magyarországi egyetemről neveztek el baktériumnemzetséget. Ezek közül az Eoetvoesia nemzetséget Eötvös Loránd (1848-1919) magyar fizikus tiszteletére nevezték el az Eötvös Loránd Tudományegyetem mikrobiológusai. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem névadóiról is neveztek el egy-egy mikroorganizmust: Victor Babeș (1854-1926) orvos, bakteriológus nevét viseli a véglények (állati egysejtűek) csoportjába tartozó Babesia nemzetség. A két matematikus, Bolyai Farkas (1775-1856) és fia Bolyai János (1802-1860) tiszteletére nevezték el a Chlamydomonas bolyaiana zöldalga fajt.
Magyar kutatók közül a bakteriológiai nevezéktanban Friedmann Imre (1921-2007) meleg égövi és antarktiszi sivatagokat kutató mikrobiológus nevét viseli a Friedmanniella nemzetség, míg a Gimesia nemzetséget Gimesi Nándor István (1892-1953) botanikus, hidrobiológus, mikrobiológus tiszteletére nevezték el. A Nitrincola schmidtii baktérium fajneve Schmidt Antal (1944-2010) algakutató neve előtt tiszteleg, míg a Xenorhabdus szentirmaii a közelmúltban elhunyt ipari mikrobiológiával foglalkozó Szentirmai Attila (1930-2019) családnevét viseli.
Román kutató nevét viseli a Parabacteroides distasonis baktérium, amely az 1910-es években a párizsi Pasteur Intézetben tevékenykedő Arcangelo Distaso román bakteriológusról kapta a fajnevét.
