Hányszor tapasztaltad már, hogy pontosan azok a szerencsétlen események történnek veled, amelyeket elképzeltél? Aztán meg így summázod: „Én megmondtam”. Biztosan gondoltál már valami rosszra, ami rövid időn belül valósággá vált. Úgy hangzik, mint egy önbeteljesítő jóslat, amit legszívesebben elkerülnél, de „mindig tudod előre”, hogy úgyis megtörténik.
A vonzás törvényéről mindannyian hallottunk. Azt mondja, hogy az azonos rezgésű elemek vonzzák egymást. Ezért egy negatív gondolat negatív eseményt vonz – mint ahogyan ennek fordítottja is igaz. Logikusan hangzik, nemde? Elültetni azonban a pozitivitás magjait az elménkben nem annyira egyszerű. Ezért hívjuk segítségül Helena Ivanovna Roerich, orosz írónő elemzését, hogy erőt adjon nekünk.
A gondolataink cselekedeteket generálnak, de a körülöttünk lévő valóságot is ezek hozzák létre. Bár pszichés szinten zajlanak, mágnesként vonzzák az anyagi világ eseményeit.
„A gondolat szerves lény, kimutatható. Még egyszerű műszerek is képesek rögzíteni a gondolat előfordulását. A gondolat még az ember testhőmérsékletét vagy súlyát is megváltoztatja. Ezt a különbséget egy egyszerű kísérlettel, érzékeny mérlegek és a különböző gondolatok élességével lehet megfigyelni” – állította Helena Roerich, filozófus és író közel 100 évvel ezelőtt.
Azt is kiemelte, hogy a gondolat nemcsak az egyéni életekre, hanem egész nemzetek sorsára is hatással van. Hogyan lehetséges ez? Gyermekeink követik a körülöttük látott példákat, és ugyanazokat a tanulságokat adják tovább, mert szüleik viselkedését normálisnak érzékelik. Ha olyan otthonban élnek, ahol minden ember negatívan gondolkodik, és mindenki negatívumot áraszt magából, akkor tovább fogják vinni a hagyományt. Így minden jövő generáció továbbviszi majd ezt a mérgező szokást. Sajnos sok felnőtt nem érti meg, hogy ők felelősek azért, hogy a gyermekeikben tudatosítsák, mennyire fontos a pozitív gondolkodás. Ehhez azonban létfontosságú, hogy ők maguk is realizálják, megtapasztalják az erejét.
A gondolat képes túllépni téren és időn
Biztosan ismerős a tanács, miszerint óvatosan kell bánnod a szavaiddal, mert az Univerzum mindig meg tudja adni neked, amit kérsz, még akkor is, ha az nem pontosan az, amire szükséged van. Ugyanerre az elvre alapozva, a gondolatainkra is éppúgy oda kellene figyelnünk, mint a kimondott szóra vagy a tetteinkre – magyarázza Helena Roerich. Amikor az ember kimond egy szót, tíz apró gondolat születik a fejében, amelyeknek óriási erejük lehet.
„Gondolataink nemcsak cselekvést generálnak, hanem a körülöttünk lévő valóságot is megteremtik. Az alacsonyabb gondolatok, mint egy mágnes, vonzzák az anyag alacsonyabb rétegeit. A rossz gondolatok olyanok, mint a bacilusok, fertőzőbbek és veszélyesebbek minden betegségnél. Hogy megvédjük magunkat tőlük, tisztán kell tartanunk a gondolatainkat. Ez nemcsak a legjobb fertőtlenítőszer, hanem nagyszerű erősítő is” – tanácsolja Helena Roerich.
Elmélete szerint a gondolat egy finom, halhatatlan energia, amely mindent túlél. Képes túllépni téren és időn, és ami a legrosszabb, hogy betegséget, szárazságot, éhínséget okozhat. Az orosz írónő a gondolatok terjedésének folyamatát egy pisztolylövéshez hasonlította. A keletkező füst a légkörbe terjed, és a légköri viszonyoktól függően hosszú ideig ott maradhat.
„Az emberek hasonló gondolatai egyesülnek. Láthatatlan erők hozzák össze és erősítik őket. Így két ember két azonos gondolata hétszeresére növeli a bennük rejlő erőt” – magyarázta Helena Roerich.
A filozófus-írónő éppen ezért hangsúlyozta valamennyi munkájában a tudatos gondolkodás fontosságát, de különösen a pozitív és negatív gondolatok világos elhatárolását. „Minden pillanatban az ember vagy teremt, vagy pusztít. A világ tele van ellentmondásos gondolatokkal. A betegségek sokaságát a pusztító gondolatok alapozzák meg, (…) de szinte lehetetlen az embert meggyőzni arról, hogy előnye a pozitív gondolkodásban rejlik. Lehetetlen átadni, hogy az ember mennyire felelős a gondolkodásának minőségéért. A szív szüntelenül dobog, a gondolkodás pulzusa ugyanilyen állandó. De erről nem szokás beszélni” – vallja Helena Roerich.
Az ember vagy teremt, vagy pusztít
Sajnos a világ addig nem fog változni, míg mi magunk nem változtatunk a gondolatainkon, amíg az emberek nem tanulják meg irányítani a gondolataikat. Miként érhetjük ezt el? Helena Roerich szerint, mindenekelőtt el kell fojtani az elménkben felmerülő minden akaratlan gondolatot, és a pozitivitásra és a célra kell összpontosítani. Az írónő úgy véli, az akaratlan gondolatok a legkárosabbak.
Az elme ereje a következőképpen működik: ha valakinek van egy nagy célja, ami felé törekszik, akkor minden gondolat, ami ezzel a céllal kapcsolatos, segíti őt abban, hogy minél gyorsabban haladjon a cél felé. De minden ellenőrizetlen gondolat – például a kudarc lehetőségének a bevillanása repedést okozhat ezen az úton, és megsemmisítheti annak erejét.
Fel kell ismernünk, hogy egy apró gondolat is romba döntheti a boldogság felé vezető utunkat. Van egy nagy álmod, amit még nem valósítottál meg? Akkor összpontosíts arra, hogy megszabadulj a negativitástól, amely akkor is visszatart, ha már csak egy lépésre vagy a végső célodtól. „Meg kell tanulnod, hogy a gondolataidat olyan tisztává tedd, mint a gyémánt” – mutatott rá Helena Roerich.
Az ingerültség, az önsajnálat és az önbizalomhiány azok az állapotok, amelyeket az emberek akkor tapasztalnak, amikor folyamatosan negatív gondolatokon jár az eszük. Ha kigyógyítod magad ezekből, akkor képes leszel távol tartani a betegségeket, a problémákat és a rosszat. A jó gondolatok segítenek a jót vonzani, és megszabadulni a szorongástól, amely megmérgezi a lelkedet. Tedd azt, amit szeretnél, lazíts és élvezd a téged körülvevő világ csodáit!
