A kognitív gondolkodás az életkor előrehaladtával bizony egyre inkább hanyatlik, de a jó hír az, hogy tenni lehet annak érdekében, hogy minél hosszabb ideig fiatalosak maradjunk.
Dr. Mirella Díaz-Santos neuropszichológus, az UCLA adjunktusa és az Alzheimer-kór szakértője konkrét tippeket ad a hosszútávú egészséget támogató szokásokkal kapcsolatban, attól függően, hogy éppen melyik életszakaszban vagyunk.
A 20-as éveidben
Elérkezett az önállósodás ideje, rajtad múlik, hogy milyen gondolatokkal, élelmiszerekkel táplálod a tested, lelked. Te döntöd el, hogy mikor fekszel le, mikor kelsz fel, és mivel töltöd a szabadidődet. Az, hogy most hogyan élsz, megalapozza a további éveidet – írja a Well+Good.com.
Ha túlságosan sokat szoronganál az életed alakulásáért, vagy a nem túl fényes jövőkép miatt, kérj segítséget. A tartós szorongás káros hatással van az agy egészségére.
Fogyassz minél több zöldséget, gyümölcsöt, fehérjéket, rostokat, egészséges zsírokat, igyál elegendő vizet. Próbálj kiegyensúlyozott életet élni, oszd be jól a munka- és a szabadidőt, aludj eleget, sétálj, menj ki a természetbe.
A hosszútávú elégtelen alvás elősegíti a demencia kialakulását. A szakértő szerint nagyon fontos a barátságok ápolása, naponta szánj időt arra, hogy felhívd vagy találkozz a barátaiddal, nem elegendő az online kapcsolattartás.
30-as, 40-es évek
“Sokan a 30-as és 40-es éveikben, főleg a nők, a stressz hatását az egész testükben érzik, és ez nagy hatással van az agyra is. Ilyenkor alakul ki a magas vérnyomás, a stresszel és az étrenddel kapcsolatos betegségek” – mondja Dr. Díaz-Santos.
A magas vérnyomás nem csak a szívet érinti, hanem összefügg a kognitív hanyatlással is. Fontos nagyobb hangsúlyt fektetni az egészséges táplálkozásra, a pihenésre és a stresszkezelésre. Például a rendszeres séta kifejezetten jó a testi és lelki egészségre is.
50-es, 60-as évek
Az 50-es és 60-as éveikben járó embereknél jelentkezhet a korai Alzheimer-kór, ezért fontos, hogy tisztában legyen a jelekkel (a korai Alzheimer-kór előfordulhat a 30-as vagy 40-es éveiben járó embereknél is, bár ez ritkább).
Dr. Díaz-Santos szerint a legnagyobb tünet a memóriavesztés. Például a tárgyak rutinszerű elkeveredése, az, hogy elfelejtjük, hogyan jutottunk el valahová, nem emlékszünk a dátumokra vagy az évszakokra, vagy nehézséget okoz olyan alapvető problémák megoldása, mint például egy recept követése vagy egy számla kifizetése.
Ha rendszeresen tapasztalod ezeket a problémákat, kérj időpontot egy neurológushoz.
„Az 50-es és 60-as éveinkben fontos, hogy mindent megtegyünk a hippokampusz védelme és fejlesztése érdekében, amely az agy memóriáért felelős rész” – mondja Dr. Díaz-Santo, aki hozzátette, hogy az agyat „játékban” kell tartani.
Tanulj valami újat, például egy hangszeren játszani, valami kézműves tevékenységet vagy akár egy idegen nyelvet. Egy kutatás alapján, melyben 59-79 évesek vettek részt, kiderült, hogy a nyelvtanulás akár már 4 hónap alatt is komoly “edzettséget” nyújt az agy számára.
70 éven felül
A fent említett összes eddigi tanács 70 éves kor felett is aktuális: a tápanyagban gazdag ételek fogyasztása, az elegendő alvás, a stressz kezelése, a demencia jeleinek tudatosítása és az új készségek elsajátítása.
Ebben az életszakaszban nagyon fontos a társas kapcsolatok megerősítése, a barátságok ápolása, hiszen az elmagányosodás kedvező hatással lehet a demencia és az Alzheimer-kór kialakulására. A családdal és barátokkal töltött idő különösen fontos az élet későbbi szakaszában.
Dr. Díaz-Santos kihangsúlyozta, hogy a 70-es éveikben járó embereknek sem késő elkezdeni az agyat támogató szokások bevezetését.
