Tavaly a Föld tüdejét égető tűzviharok nem állítottak meg titeket. Nem állítottak meg az olvadó gleccserek, sem a földrengésektől sorban romba dőlő városok. Ahogy az a tudat sem, hogy egyedül ti lesztek felelősek a földtörténet hatodik tömeges kihalásának hullámáért.

Álljatok meg. Ilyen egyszerűen. Hagyjatok fel minden tevékenységgel. Ez most nem kérés, hanem kötelesség. Azért vagyok itt, hogy segítsek. Ez a szuperszonikus hullámvasút kisiklott a pályájáról. Állítsátok meg a repülőket, vonatokat, zárjátok be a bevásárlóközpontokat, hagyjatok fel a találkozókkal.

Megtörtem az illúziók és kötelességek frenetikus körforgását, amely megakadályozott abban, hogy felnézzetek az égre, a csillagokra, hallgassátok a tenger morajlását, a madarak csiripelését, guruljatok a réten, leszakítsatok egy almát a faágról, elmosolyodjatok, ha megpillantotok egy vadállatot az erdőben, belélegezzétek a hegyek levegőjét, hallgassatok a józan észre. Ennek véget kellett vetni.

Nem élhettek így.

Ezt már olvastad? A vírus, ami lehűtötte a bolygónkat!

Kölcsönösek a kötelezettségeink, mindig is azok voltak, még akkor is, ha megfeledkeztetek róla. Megszakítjuk ezt a sugárzást. Megszakítjuk a megosztottság és a zavar állandó kakofonikus sugárzását, hogy átadjuk ezt a fontos üzenetet: Nem vagyunk jól. Egyikünk sincs jól. Mindannyian szenvedünk.

Tavaly a Föld tüdejét égető tűzviharok nem állítottak meg titeket. Nem állítottak meg az olvadó gleccserek, sem a földrengésektől sorban romba dőlő városok. Ahogy az a tudat sem, hogy egyedül ti lesztek felelősek a földtörténet hatodik tömeges kihalásának hullámáért.

Nem hallgattatok rám.

Nehéz odafigyelni, miközben azzal vagytok elfoglalva, hogy egyre magasabbra másszatok a kényelemből épített emelvényeteken. De ennek alapjai most összedőlnek. Porrá omlanak szét fiktív vágyaitok súlya alatt.

Én segíteni fogok. Tűzvihart gyújtok a testetekben, elárasztom a tüdőtöket, elszigetellek, ahogy a jeges medvék is elszigetelődnek az óceán közepén úszó jégtáblákon.

Ezt már olvastad? Miért félnek az emberek a koronavírustól? A világjárvány mögött rejlő félelem és pánik

Vajon most már hallgattok rám? Nem vagyunk jól.

Nem vagyok az ellenségetek. Egyszerű hírnök vagyok. A szövetségesetek vagyok. Az az erő vagyok, ami helyreállítja az egyensúlyt. Most meg kell hallgatnotok. Üvöltök, hogy végre megálljatok. Álljatok meg. Hallgassatok. Figyeljetek.

Nézzetek fel az égre. Milyennek látjátok? Nézzetek a folyókra. Milyennek látjátok őket? Nézzetek a földre. Milyen állapotban van? Nézzetek önmagatokra. Ti hogy vagytok? Nem lehettek egészségesek egy beteg ökoszisztémában. Álljatok meg! Most sokan féltek. Ne hagyjátok, hogy a félelem uralkodjon rajtatok.

Hagyjátok, hogy az Univerzum beszéljen hozzátok. Hallgassátok meg a bölcsességét. Tanuljatok meg a szemetekkel mosolyogni. Én segítek. Ha hallgattok rám.

Ezt már olvastad? Orvosnak lenni a korona idején a fegyelemről, határozottságról, szolidaritásról és az alázatról szól

Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre.