Bár hihetetlennek tűnik, egy kutató azt állítja, hogy a halál nem valódi, hanem a tudatunk által létrehozott illúzió.
Robert Lanza, a Wake Forest Egyetem professzora, aki 2011 szeptemberében részt vett az első emberi embriók klónozásában is, „Biocentrizmus” című könyvében fejti ki elméletét. Szerinte az élet nem ér véget a test halálával, hanem örökké tarthat. Állítása szerint a test ugyan eltűnik, de az energia megmarad egy olyan univerzumban, ahol nem létezik a tér és az idő.
Könyve a kvantumfizika fogalmaira utal, és azt a hipotézist fogalmazza meg, miszerint több valóság létezik, amelyet a tudatosság különböző szintjei határoznak meg.
„Lényegében a halál olyasmi, amit megtanítottak elfogadni, de valójában csak az elménkben létezik” – mondja Robert Lanza.
A biocentrizmus gondolata hasonló a párhuzamos világegyetemek gondolatához. Sok elméleti fizikus megfogalmazta azt a hipotézist, miszerint végtelen számú univerzum létezik, amelyekben az emberek és a helyzetek eltérő variációi egyszerre fordulnak elő. Ha egy ember egész életében hisz a halálban, akkor ez alapján alakítja ki önmaga számára a valóságot, míg, ha úgy gondolja, hogy halhatatlan lényegből áll és csak áthalad ezen a világon, akkor tejesen másképp fogja élni az életét az öröklétbe vetett hit alapján.
Robert Lanza nem tagadja, hogy a test megszűnik létezni a halál után. Azt állítja azonban, hogy az agy működésének alapjául szolgáló energia, kb. 20 W, nem tűnik el. Mi történik ezzel az energiával? Itt a dolgok meglehetősen zavarosak a biocentrizmusban: Lanza szerint ez az energia átkerülhet egy másik univerzumba. A térnek és az időnek, ahogy mi érzékeljük azokat, nincs értelme, nem léteznek. Tehát egy olyan világban, ahol az idő és a tér nem létezik, a halál sem létezik.
Ennek az energiának a létezése nem az időben, hanem az időn kívül nyilvánul meg. Tehát az idő fogalmát is újra kell gondolnunk.
Nem meglepő módon dr. Lanza nem talált sok követőre a fizikusok körében. Elméletét (ha elméletnek nevezhető) nem lehet igazolni, és néhány kollégája szerint nagyon homályos, sőt, inkább metafora, mint elmélet. Mások ebben a vallás áltudományos megerősítését látják, miszerint az élő anyag fölénnyel rendelkezik az élettelen anyag felett.
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy dr. Lanza elmélete azután született meg, miután a húga, Christine, életét vesztette egy tragikus autóbalesetben.
A tudat továbbra is rejtély marad. Hogy keletkezik, és hogy kapcsolódik az agyi tevékenységhez? Különböző területek kutatói tanulmányozzák ezt a lenyűgöző problémát.
