Egy kétgyerekes anyuka a közösségi médiában kért tanácsot, miután a fia születési rendellenességgel jött világra, és úgy érzi, nem tudja kezelni ezt a helyzetet.
Az édesanya bevallotta, hogy az örökbe adást fontolgatja, bár a férje hallani sem akar erről a lehetőségről.
„Van egy négy hónapos gyerekem, aki születési rendellenességgel jött világra, amit nem fedeztek fel, amíg terhes voltam, bár minden vizsgálatot és ultrahangot elvégeztem. Annyira összetört ez a helyzet, hogy nehezen tudom elfogadni a négy hónapos gyerekemet. Szeretem őt, de ha ránézek, hatalmas fájdalmat érzek. Azon gondolkodom, hogy örökbe adom őt” – magyarázta az édesanya, hozzátéve, hogy az meg sem fordult a fejében, hogy akár a fiában, akár önmagában kárt tegyen.
„Szörnyen érzem magamat, amiért nem akarom őt. Soha életemben nem gondoltam volna, hogy ilyen mélypontra jutok, vagy ilyen helyzetbe kerülök” – vallotta be a nő. Bár még nem kapott pontos diagnózist a fia állapotáról, azt mondja, valószínűleg nem fog tudni járni, és nem fogja tudni teljes mértékben használni a kezeit.
„A gyerekemnek fizikai fogyatékosságai lesznek, de lehet, hogy értelmi fogyatékosságai is. Nem tudom, hogy fogok ezzel együtt élni. Nagyon nehezen tudom elfogadni. Van egy csodálatos idősebb gyerekem, aki életben tart, de a szívem örökre összetört, és nem tudom, hogy fogom leélni a hátralévő életemet” – írta az édesanya.
A férje azonban határozottan ellenzi, hogy örökbe adják a fiukat, és a nő nem tudja, mit tehetne.
„Egyszerűen nem tudom, hogy éljek tovább, miközben tudom, hogy a négy hónapos kisfiam soha nem lesz normális. Aggódom amiatt, hogy a fogyatékossága hogy fogja befolyásolni a kis családunk életét és a nagyobbik gyerekem életét. Nagyon szeretem az idősebb gyerekemet, a legjobbat akarom neki, és fáj belegondolni, mennyi mindent nem tehet majd meg a kistestvérével (például nem biciklizhet vele, stb.) Az idősebb gyerekem még túl kicsi ahhoz, hogy ezt most megértse, de ez meg fog történni, és megszakad bele a szívem” – zárta a vallomását az édesanya.
A felhasználók többsége arra bíztatta a nőt, hogy gondolja át alaposan a döntését, és azt, hosszú távon milyen hatással lenne rá, illetve a családjára, ugyanakkor többen is azt javasolták, hogy kérje terapeuta segítségét.
„Nagyon-nagyon nagy ölelés neked. Ez nagyon nehéznek hangzik. Ha még nem jársz terapeutához, kérlek, keress egyet minél előbb. Nagyon kemény lapokat osztottak neked, és még csak néhány hónap telt el a szülés óta. Én mindkét alkalommal egy roncs voltam négy hónappal a szülés után, és még csak nem is néztem szembe olyan kihívásokkal, amikkel te küzdesz. Empátiával mondom ezt – úgy hangzik, mintha mélyponton lennél, és segítségre van szükséged a továbblépéshez” – írta egy kétgyerekes édesanya.
„Az én gyerekem nem született fogyatékkal. Nyolcéves korában alakult ki nála a fogyatékosság, és nincs gyógymód, semmi sem fogja ezt megoldani. Élt, élni fog, és én itt vagyok, hogy támogassam őt” – tette hozzá egy másik édesanya.
Egy harmadik felhasználó pedig, aki szintén azt javasolta a nőnek, hogy forduljon terapeutához, megjegyezte: „Rendben van, hogy nehéz időszakot élsz át egy születéskor felfedezett, meglepetésszerű fogyatékosság miatt, ez teljesen normális reakció.” Ezzel egy másik szülő is egyetértett: „Normális dolog gyászolni, amikor egy gyereknél bármilyen speciális szükségletet diagnosztizálnak, tudom, mert én is átmentem a gyász időszakán, és egy terapeuta támogatása nagyon sokat segíthet.”
„A fiam Down-szindrómás. A diagnózis után intenzív gyászidőszakon mentem keresztül. Most másfél éves, és bár nem vagyok túl rajta, az, hogy megismertem őt és arra koncentráltam, mire képes, segített. De rengeteg terápia kellett ahhoz, hogy eljussak idáig” – számolt be saját tapasztalatairól egy újabb szülő.
Az édesanya végül megosztott egy frissítést, amiben elmondta, hogy fontolóra veszi a terápiát, de ha az nem válik be, azt is fontolgatja, hogy külön költözik a férjétől és kisebbik gyerekétől: „Próbálom meggyőzni a férjemet, hogy éljünk külön – én nevelhetem a nagyobbik gyerekünket, ő pedig a kisebbiket. A férjem érzelmileg erősebb, mint én” – írta.
