A nő szerette volna elhunyt édesanyja nevét adni születendő lányának, a férje azonban tiltakozott ez ellen, mert biztos volt benne, hogy a lányukat kigúnyolnák a neve miatt.
A férfi elmondta, hogy amikor feleségével megtudták, hogy kislányt várnak, és elkezdtek lehetséges neveken gondolkodni, megegyeztek abban, hogy mindkettőjüknek joga van megvétózni a nekik nem tetsző javaslatokat. Hamarosan kiderült, hogy mindketten elhunyt édesanyjukról akarják elnevezni a lányukat.
A felesége édesanyját Karennek hívták, de mivel ez a név az utóbbi időben meglehetősen sztereotipikussá vált az internetes mémeknek köszönhetően, a férfi semmiképpen nem akart beleegyezni ebbe a választásba.
Kompromisszumként azt javasolta, hogy az ő édesanyja neve legyen a lányuk első neve, a Karen pedig a második, vagy válasszanak egy teljesen másik nevet, de a felesége nem örült ennek.
„Megsértődött, mert csak az édesanyját akarja megtisztelni ezzel, és azt hiszi, hogy nekem ezzel van problémám. Én egyszerűen csak nem akarom, hogy a lányunkat egész életében gúnyolják. Mondtam a feleségemnek, hogy bármilyen nevet elfogadok, amit választ, amíg az nem ad okot arra, hogy a lányunkat később kicsúfolják, de ő eléggé ragaszkodik a Karenhez” – írta a férfi a Reddit-en, ahol más felhasználók tanácsát kérte a kérdésben.
A hozzászólók többsége egyetértett a férfival abban, hogy a Karen névnek ma már óhatatlanul van egy pejoratív jelentése, mások azonban azon a véleményen voltak, hogy mire a lánya felnő, ennek már nem lesz jelentősége.
„Ez egy normális név volt, most meg egy vicc. Az emberek egész életében viccelődni fognak rajta” – írta egy kommentelő.
„A Karen már nem csak egy fázis vagy hóbort, és már nem is csak egy mém. Ez nagyjából a középkorú jogosultság definíciója, és erősen kétlem, hogy ez a meghatározás feledésbe merülne a következő 20 évben” – tette hozzá egy másik felhasználó.
Más valaki azonban a következőképpen érvelt: „Ez a mi generációnk poénja. Kétlem, hogy az ő generációjában is az lesz.”
A férfi később megosztott egy frissítést, amiben elmagyarázta, hogy a felesége 14 évesen veszítette el az édesanyját, és mindig is azt tervezte, hogy a lányát az ő emlékére nevezi el, ezért a férje úgy döntött, enged a kívánságának, abban a reményben, hogy azoknak van igaza, akik szerint a név pejoratív jelentése feledésbe merül, mire a lányuk felnő.
Végül azonban még jobb megoldást találtak, ami mindkét szülőnek megfelelt – felfedezték, hogy mindkettőjük édesanyjának Elizabeth volt a második neve, ezért végül ezt választották a lányuk számára, így mindkét nagymama emléke előtt tiszteleghettek.