Sátraztál már valaha éjszaka egy erdőben? Ha igen, akkor biztosan tudod, milyen csodálatos érzés a szabadban, a földön fekve, a fák lombjain keresztül bámulni a csillagos eget. A hatalmas fák még hatalmasabb energiái csakúgy belengik az erdő illatát, és az egész olyan, mintha egy tündérmesében lennél.
De mitől is olyan lenyűgöző ez az élmény? Hát a fáktól, amelyek már a bolygónk történetének elejétől fogva léteznek és tesznek azért, hogy az élőlények számára egy jobb környezetet biztosítsanak. Vegyük csak például azt, hogy évente minden egyes fa kb. 20 kg szén-dioxidot képes elnyelni, ami óriási teljesítmény.
A világ egyik legidősebb fája egy fenyőfa, mely közel 5000 éves és Kalifornia területén él. A Matuzsálem névre hallgató fa egész pontosan 4851 éves, így bizton kijelenthetjük, hogy jó pár dolgot megért a Föld története során.
A fák mozognak
Sokáig úgy hitték, hogy a fák helyhez kötöttek, így, amíg ki nem vágják őket, vagy ki nem száradnak, állandó, mozdulatlan helyzetben vannak. Viszont a legújabb kutatások pont az ellenkezőjét bizonyítják, a fák ugyanis képesek a mozgásra.
Megfigyelések alapján, különböző fafajták az ágaikat fel és le mozgatva pumpálják a gyökereiktől a vizet a levelekhez. Ez a művelet hasonló az emberi szív által végzett munkához, hiszen a szívnek is az a dolga, hogy a vért eljuttassa a szervezet legtávolabbi pontjához is. A víz elengedhetetlen a fotoszintézis folyamatának végbemenéséhez, hiszen a fa anélkül nem lenne képes fejlődni.
Mit mond a tudomány a fák szívdobogásáról?
2017-ben 3 dán kutató közel 21 különböző fajtájú fát vizsgált meg, és kutatásaik fő fókuszpontját a fák éjszaka végzett mozgásainak megfigyelésére irányították. A föld lézerszkenneléses technikájával végzett kutatás eredménye pedig igazán meglepő volt, ugyanis 6 óra leforgása alatt a fák közel 1 cm-t mozdultak el eredeti állapotukhoz képest. A kutatók ezt, az előbb említett vízpumpálás folyamatával magyarázzák.
Minden egyes fafajta egyedi
Az előző kutatás folytatásaként arra is rájöttek, hogy minden egyes fafajtának saját ciklusa van, sőt egyes fajok alvási ciklussal is rendelkeznek. Ha az ágak le vannak eresztve, a fa pihen, ám az aktív időszakokban az ágak felemelkednek. Ezzel ellentétben más fafajták éjjel-nappal aktívak, ám mindenik fafajtánál megfigyelhető a „szívdobogás”.
A fák ciklusának jelensége legjobban a magnóliánál figyelhető meg, ugyanis ez a faj minimum 3-szor engedi le ágait éjjelente. A kutatók azt feltételezik, hogy mindez azért szükséges, mert a magnóliának nagyobb víznyomásra van szüksége a virágzáshoz.
Érdekes lehet megfigyelni élesben egy fa napi ciklusát, de eszedbe ne jusson csupán a szemeiddel vizsgálni, ugyanis semmit nem fogsz észrevenni. Különleges és speciális felszerelésre van szükség ahhoz, hogy legalább 1 mm elmozdulást észre tudjunk venni.
Végezetül pedig egy jó hír: A kutatócsapat egyik tagja magyar származású. András Zlinszky a fák szívdobogását tovább vizsgálva arra is rájött, hogy a fák formájukat is képese változtatni a hatékonyabb vízfelszívás érdekében.
