A döglött popsi-szindróma, habár első hallásra kissé furcsának tűnhet, igenis egy létező egészségügyi probléma, mely szinte minden egyes embert érinthet. Különösen azok vannak kitéve ennek a furcsa nevű állapotnak, akik napi szinten ülőmunkát végeznek, vagy huzamosabb ideig sokat ülnek a fenekükön.
A döglött popsi-szindróma leginkább a középső farizom és a körülötte lévő kisebb ülőizmokat veszélyezteti. A farizom felelős a törzs stabilitásáért, támogatja a csípőt és a medencét, így ha ez az izom begyullad, az rengeteg fájdalommal és kellemetlenséggel jár. Csökken és lelassul a véráramlás, csípőfájdalmak és háti fájdalmak jelentkezhetnek, amik még jobban megnehezítik az ülőmunka végzését.
A begyulladt farizom a szabad mozgásban is korlátozhat, ugyanis szaladáskor vagy sétáláskor tovább terhelődik a már amúgy is gyulladásos izomszövet. Ráadásul esztétikailag is változás léphet fel, és sajnos nem jó irányba, hiszen a begyulladt farizom megereszkedik, így a popsi formája is megváltozik.
A legtöbb ember sokáig észre sem veszi, hogy farizmai be vannak gyulladva, ugyanis a döglött popsi-szindróma fokozatosan alakul ki. Először csak egy két kellemetlen nyílalással kezdődik, de ha kezeletlenül hagyjuk akár fekvő helyzetben is kellemetlen zsibogást és fájdalmat tud okozni.
Hogy mit tehetünk a döglött popsi-szindróma elkerülése érdekében?
Mozogjunk! Egy órányi üldögélést 20 perc aktív testmozgással válthatunk ki. Kitűnően oldja a begyulladt, feszülő farizmokat a guggolás, a lábemelgetés, egy kiadós séta, vagy akár különböző típusú jógapózok is.
Mindenképpen érdemes odafigyelni a döglött popsi-szindrómára, hiszen alattomos módon a fájdalom egy idő után szétvándorolhat a test különböző részeibe: lábak, hát, medence, derék, így könnyen azt hihetjük, hogy épp a derekunk csípődött be, holott a farizom-gyulladás a ludas.
A legjobb természetesen egy sportosabb életmódváltás lenne a probléma elkerülésére, de már azzal is sokat tehetsz fenékizmaid egészségéért, ha időközönként felállsz az íróasztal mellől és tornászol egy keveset!
