A fekete kontinens Dogon tartományának északi részén ősidőkre visszamenőleg őriznek a helybeliek egy bizarrnak tűnő hagyományt. Egy éven keresztül őriznek egy halastavat, melyet közösen gondoznak, felügyelnek, majd az év adott napján lerohanják és teljesen kihalásszák.

A tó, melyet év közben szigorúan ellenőriznek és védelmeznek a tolvajok elől, évszázadok óta jelenti a hagyomány középpontját. Nemcsak mint élelmiszer forrás, de mint időtényező is funkcionál: kiszáradásából tudják, hogy a nyár derekán járnak.
A rituálé
Férfiak és gyerekek törzsenként csoportokba rendeződnek a tó partján, a nők pedig nem vehetnek részt a villámhalászatban. A parton gyülekező törzsek, csoportok az indulást jelző pisztolylövésre vagy harangszóra indulnak, majd ezt követően villámgyorsan a tóhoz rohannak, és ki-ki a saját módszere szerint kis kosárral halászni kezd – azaz kimerik a halakat, mindenki amennyit csak tud.

A Dogon törzsek e szokása igencsak ellentmondásos (de a felvételek alapján ijesztően bizarr is a tömeges halászat), ugyanis kultúrájukban úgymond félnek a víztől, nem preferálják. Többnyire sziklás, köves fennsíkokon telepednek le, félsivatagos éghajlaton, messzire a Niger folyótól. Egyetlen hagyományos ünnepség ez a halászat, melyet éves rendszerességgel rendeznek meg, és a környékbeli törzsek képviseltetik magukat a halász derbin.
http://www.youtube.com/watch?v=_Tc6ywqoL6o&feature=player_embedded