Mindannyian egyensúlyra törekszünk az életben, de rendkívül nehéz lehet megtalálni azt. Próbáljuk egyenletesen elosztani az időnket és energiánkat a munka, a család, a személyes fejlődés és minden más között, de ez sokszor képtelenségnek tűnhet, és úgy érezhetjük, egyre jobban elnyel bennünket a káosz.
» Ha igazán elégedett akarsz lenni az életben, mondj búcsút ennek a 11 viselkedésnek
» A nő talált egy üzenetet a férje zsebében a férfi temetésén, ami megváltoztatta az életét
» A híres orvos figyelmeztet: „Minden ember, akinek rossz gondolatai vannak, fizetni fog. A gyűlölet a lét rákja”
» A nő arra kéri felnőtt lányát, hogy fizesse a lakbér és a számlák felét – a lánya frappáns választ adott
Vannak azonban olyan ősi bölcsességek, amik választ adhatnak néhány dilemmánkra. A hinduizmus vallásainak egyik legszentebb könyve, a Bhagavad-gíta, például számtalan ilyen bölcsességet tartalmaz. A Bhagavad-gíta a védikus irodalom egyik alapműve, filozófiájának összefoglalása. A cím magyar jelentése: „A magasztos szózata”.
A következő 9 bölcsesség ebből a műből származik.
1. Engedd el a dolgokat
„Jogod van az előírt kötelességeid teljesítéséhez, de nem vagy jogosult a tetteid gyümölcsére” – áll a Bhagavad-gítában.
Rendkívül fontos, hogy el tudjunk szakadni saját cselekedeteink eredményétől, és meg kell értenünk, hogy csak az a dolgunk, hogy a lehető legjobban elvégezzünk a munkákat, de ha ezzel egyszer megvagyunk, el kell engednünk azt, nem aggódhatunk folyton annak eredményein, következményein. Ha valamit egyszer már kiadtunk a kezünkből, arra nincs több befolyásunk, és el kell engednünk.
2. Fogadd el a változást
„A változás az univerzum törvénye. Egy pillanat alatt lehetsz milliomos, vagy koldus.”
A Bhagavad-gíta arra is megtanít, hogy a változást az élet természetes részeként kell elfogadnunk. A változás elkerülhetetlen. Akár ellenállunk neki, akár elfogadjuk azt, mindenképpen megtörténik. De ha elfogadjuk ezt a tényt, sokkal könnyebben rátalálhatunk az egyensúlyra az életben.
3. A kötelesség fontossága
A Bhagavad-gíta hangsúlyozza a kötelezettségek fontosságát is. A nagy szanszkrit eposzban, a Mahábháratában, aminek a Bhagavad-gíta is a része, elmesélik egy királyi család rivalizálását. A folyamatos ellenségeskedés fegyveres összecsapásba torkollik a Kurukshetra síkságon.
Az egyik legnagyobb hőst, Ardzsunát azonban kétségek gyötrik, mivel a saját családja ellen kellene harcba szállnia. Ardzsuna kocsihajtója azonban nem más, mint maga Krisna, aki tanáccsal látja el őt, és emlékezteti őt kötelezettségeire harcosként, függetlenül attól, ki áll a másik oldalon.
Ez a koncepció, vagyis a szakmai kötelesség fontossága sok területen alapelvnek számít. Az orvosok például leteszik a hippokratészi esküt, ami az orvosi etika alapja, és többek között arra kötelez, hogy bárkinek ellátást nyújtsanak, akinek szüksége van rá, függetlenül attól, ki az illető, és hogy éreznek vele kapcsolatban.
Ha arra összpontosítunk, hogy a feladatainkat önzetlenül végezzük, egyensúlyt találhatunk az életben, és megtapasztalhatjuk a beteljesülés érzését.
4. Az önzetlen szeretet ereje
„Az önző ragaszkodás elpusztult benne, elvesztette a birtoklási vágy minden érzését… az ilyen hívek nagyon kedvesek számomra” – áll a Bhagavad-gítában. Ez az egyszerű, mégis mélyreható üzenet ráébreszt arra, hogy amikor önzetlenül szeretünk és szolgálunk másokat, nemcsak nekik segítünk, hanem magunknak is. Ez az egyensúly és a beteljesedés érzését hozza magával.
5. A tökéletlenségek elfogadása
„Mindannyian tökéletlennek születünk. A tökéletlenségeink tesznek minket egyedivé és emberré.” – Ez az idézet igazi szemléletváltást jelenthet, ha elgondolkodunk rajta. Ahelyett, hogy megpróbálnánk tökéletesek lenni a munkánkban, a barátságainkban, párkapcsolatunkban, és általában véve életünk minden területén, elfogadhatjuk a tökéletlenségeinket.
Többé nem kell hiányosságként tekintenünk ezekre, egyszerűen csak az egyéniségünk részeiként. Ha abbahagyjuk a tökéletesség hajszolását, könnyebben elfogadjuk autentikus énünket, ez pedig egyensúlyt hozhat az életünkbe.
6. A jelen pillanat fontossága
„A múlt mögöttünk van, tanulj belőle. A jövő előttünk van, készülj fel rá. A jelen itt van, éld át.”
Felgyorsult életünkben könnyű elveszni a múlt megbánásaiban vagy a jövővel kapcsolatos aggodalmakban. A Gíta azonban emlékeztet minket arra, hogy az igazi békét és egyensúlyt csak akkor találhatjuk meg, ha a jelen pillanatra összpontosítunk.
7. A türelem ereje
A türelem fontos erény, amit a Bhagavad-gíta is hangsúlyoz. Egy olyan világban, amely folyton arra sürget minket, hogy gyorsabban haladjunk előre és többet érjünk el, ez a tanítás nagyon is fontos lehet. Arra emlékeztet, hogy lassítsunk, legyünk türelmesek önmagunkkal és másokkal, és bízzunk az élet ritmusában.
A türelem gyakorlása segít megtalálni az egyensúlyt az élet káoszában, és rugalmasabbá tesz a kihívásokkal szemben.
8. A belső béke megtalálása
A Gíta szerint az igazi béke belülről fakad: „Az ember mindent elérhet, ha egyszerű és alázatos.” Az igazi elégedettség és egyensúly nem külső eredményekben vagy javakban rejlik, hanem önmagunkban.
Az alázat és az egyszerűség ápolásával megtalálhatjuk a belső békét, amely kifelé sugárzik, harmóniát és egyensúlyt hozva életünk minden területére.
9. Minden dolgok egysége
A Gíta azt is megtanítja, hogy a világon minden lény egységes, minden összefüggésben áll egymással. Az, hogy mindenkire ugyanannak az egyetemes tudatnak a részeként tekintünk, erősíti az empátiát és kedvességet a másokkal való interakcióinkban. Ennek az összekapcsoltságnak a megértése egyensúlyt hoz az életünkbe, mivel felismerjük, hogy tetteink nemcsak ránk, hanem mindenre és mindenkire hatással vannak.
Ez a 9 lecke segítséget nyújthat az egyensúly megtalálásában, és a Bhagavad-gíta még számtalan hasonló bölcsességet rejt, ami egy teljesebb, kiegyensúlyozottabb élet felé vezethet bennünket.
