A párizsi Panthéon 1790-ben készült el, a neoklasszicista stílusban épült mauzóleum a francia főváros Latin Negyedében épült, és számos híres személyiséget helyeztek ott örök nyugalomra. Többek között olyan híres történelmi alakok pihennek itt, mint Voltaire, Victor Hugo, Jean-Jacques Rousseau és Louis Braille.

A Panthéonban nyugszik ugyanakkor a híres lengyel származású francia fizikus és kémikus, Marie Curie is, aki 1903-ban fizikai Nobel-díjat, majd 1911-ben kémiai Nobel-díjat is kapott.

Kutatásainak nagy része a radioaktivitásra összpontosított: ő határozta meg elsőként a „radioaktivitás” fogalmát, és felfedezett két új elemet, a rádiumot és a polóniumot, amelyet szülőhazája, Lengyelország tiszteletére nevezett el így.

Sajnos, mivel a sugárzás egészségre gyakorolt ​​negatív hatásait akkor még nem ismerték, Marie Curie és férje, Pierre Curie, nem gondoskodtak semmilyen védelemről a kísérletek során.

Végül, legnagyobb valószínűséggel, saját felfedezése okozta a halálát: Marie Curie 1934-ben aplasztikus anémiában halt meg, amit a radioaktív anyagokkal való hosszas munka váltott ki. Még a lánya, Irène Joliot-Curie (aki szintén megkapta a kémiai Nobel-díjat) is leukémiában halt meg, amit az okozhatott, hogy az édesanyja sugárzásnak volt kitéve a terhesség alatt.

Marie Curie-t a sceaux-i temetőben temették el férje mellé, de 1995-ben maradványaikat a párizsi Panthéonban helyezték el.

Amikor a házaspár maradványait kiásták, a szakértők rendkívül magas sugárzást észleltek. Így vastag ólomfalú koporsóba helyezték őket, hogy a mauzóleum látogatói ne legyenek kitéve a sugárzás veszélyének.

A Curie család a rádium egyik izotópja (226-os rádium-izotóp) sugárázásnak volt kitéve – amelynek felezési ideje 1600 év és radonná bomlik.

Mivel Marie Curie soha nem gondolta, hogy a kísérletei veszélyesek lehetnek, az egész háztartást kitette a sugárzásnak, mivel gyakran vitt haza rádium és polónium mintákat a zsebében, hogy a szabadidejében is elemezni tudja azokat.

Ma, 87 évvel halála után, sok személyes tárgyát a Francia Nemzeti Könyvtárban őrzik, ólommal bélelt dobozokban, mivel ezek is még hosszú ideig radioaktívak lesznek.

Az emléktárgyak megtekintéséhez a látogatóknak különleges védőruhát kell viselniük, és alá kell írniuk egy nyilatkozatot arról, hogy tisztában vannak a lehetséges veszélyekkel.

Miután Marie Curie először használta a radioaktivitás kifejezést, úgy gondolták, hogy a radioaktivitás valójában jótékony hatással van az emberi egészségre, és sokan kifejezetten rajongtak fluoreszkáló fényéért.

A 20. század elején még sok mindennapi eszköz készült rádium felhasználásával, például órák és konyhai eszközök, így azok világítottak a sötétben. Ezenkívül számos olyan tonik, amelyekről úgy tartották, hogy élénkítő hatása van a szervezetre, szintén tartalmazott rádiumot.

Az elképzelés, hogy a radioaktív elemek jótékony hatással vannak az emberi egészségre, 1938-ban dőlt meg, amikor az Egyesült Államokban betiltották a radioaktív anyagok használatát a különböző fogyasztásra szánt árucikkek előállításában.

Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre.