Minden ember használ dezodort, hisz az izzadás számos kényelmetlen szituációt eredményezhet. Az izzadtság elleni küzdelem már az ókori Egyiptomban megkezdődött, hisz a fáraók sírjában is találtak alumínium-kristályokat, melyeket a feltételezések szerint az izzadás ellen használtak.
Az első, dezodornak nevezhető termék piacra dobására azonban 1888-ig várni kellett, ám a dezodorral kapcsolatos tévhitek ennél korábbiak. Ezekből álljon itt öt:
Minden dezodornak izzadásgátló hatása van
A ma forgalomban lévő dezodoroknak két típusa van: az egyik izzadásgátló összetevőt tartalma, míg a másik nem. Az első típusnak verejtékszabályozó hatása van, elpusztítja a kellemetlen testszagot okozó baktériumokat. A második típus képviselői az elsővel szemben nem gátolják az izzadást, hanem antibakteriális komponensüknek és illatanyag-tartalmuknak köszönhetően hatnak.
Az izzadság büdös
Az izzadság valójában szagtalan, a testszagért a bőrön található százmilliónyi baktérium felelős, amik tápanyagul használják az izzadtságot, és az anyagcseretermék eredménye a kellemetlen szag. A dezodorok összetevői elpusztítják ezeket a baktériumokat, illatanyaguk pedig semlegesíti a szagokat, valamint meggátolják, hogy az izzadtság a bőrfelszínre, azaz a baktériumokhoz jusson.
Télen felesleges dezodort használni
Való igaz, hogy télen kevesebbet izzadunk, ám ettől még ajánlott a dezodorok használata. Az izzadás már kisbabáknál is megfigyelhető, és érzelem vagy hőmérséklet emelkedés hatására következik be. A folyamat a testhőmérséklet szabályozásának természetes eszköze, elsősorban a túlmelegedéstől óvja meg a testet. Hő hatására az egész test izzad, érzelem hatására a kezek és a hónalj, ez pedig télen is előfordulhat. Fontos tudni, hogy ha valaki rendszeresen sportol, annál többet izzad, hisz egy edzett testben a verejtékmirigyek is nagyobb hatásfokkal működnek.
A dezodor felborítja a test hőháztartását
Naponta akár 10 litert is izzadhatunk, a normál érték azonban napi egy liter. A hónaljnál keletkező izzadtság mennyisége nem nagy, viszont nem párolog el könnyen, ezért a testes sem hűti. E miatt nem játszik fontos szerepet a hőháztartás szabályozásában, ellenben kiváló táptalaja a baktériumoknak.
Az izzadsággátló termékek veszélyt jelentenek
Számos kutatás vizsgálta már a dezodorok alumínium-vegyületeit, de egyik sem mutatott ki összefüggést a hatóanyag és bármilyen betegség között. A dezodorral a bőrbe jutó alumínium-vegyületek mennyisége ugyanakkor negyvenszer kisebb, mint az élelmiszerekkel a szervezetbe jutó alumínium.
