Segítsük vagy ne gyerekeinket a házi feladatok elvégzésében?

Legtöbbször a házi feladatok elvégzése egy rémálom, úgy a gyerek, mint a szülő számára. Egy örökös feszültség forrás, mely kihat a gyerek-szülő kapcsolatra.

Mert a sorozatosan el nem készített házi feladatok egyenes következménye, hogy a szülőnek, a tanár kérésére, meg kell jelennie gyereke iskolájában. Ez pedig szintén feszültségeket eredményezhet.

Köztudottan, gyerekeinknek rengeteg házi feladattal kell megküzdeniük naponta.

De van ennek kézzelfogható eredménye?

Lássunk néhány érvet a mellett, hogy miért ne készítse el a gyerek a házi feladatát, és a szülő miért ne aggódjon többet ezzel a témával kapcsolatosan!

Nézzük tehát, melyek a házi feladatokkal szembeni helyes hozzáállások?

Ha szülői segítségére szorul a gyerek a házi feladatok elvégzése során, ez nem segíti a gyereket az ismeretek elsajátításában és ez napjainkban tudományosan bizonyított tény.

Gerald LeTendre, a Pennsylvaniai Egyetem professzora, hosszú évek kutatómunkájának eredményét tette közzé ebben a témában, mely szerint teljesen haszontalan, fölösleges és eredménytelen házi feladatot adni a gyerekek számára.

Szinte hihetetlen, de ez a módszert a XIX. században büntetésként alkalmazták a szófogadatlan gyerekek esetében.

Mert mi lehet rosszabb annál, mint egy amúgy is fáradt gyereket ne hagyni pihenni iskola után. Hiszen egy gyerek számára létfontosságú, hogy napi 2-4 órát olyan tevékenységgel töltsön, mely kikapcsolódást és örömet okoz számára.

Azt hisszük, hogy a sok délutáni óra előnyére válik, holott ezek mind csak stresszforrást jelentenek a gyerek számára.

Hong-Kongban, Taiwanban és Japánban a gyerekek jóval kevesebb házi feladatot kapnak, mint hasonló korú társaik a világ más országaiban. Mégis, ezek a gyerekek sokkal felkészültebbek és díjak sorozatát nyerik a nemzetközi versenyeken.

Egyetlen érv, ami a házi feladatok mellett szól az, hogy ha az anyag nincs mechanikusan ismételve, akkor nem lehet elsajátítani.

De akkor mivel magyarázható a finn oktatás világszinten elismert magas színvonala?

„Az iskola a tanulásra, az otthon a pihenésre van!”– ez jellemzi a finn oktatáspolitikát.

A pedagógus feladata, pedig, hogy az órán biztosítsa a gyerek számára a legtöbb ismeretet, úgy, hogy a tanuló otthon maximum 30 percet töltsön ismétléssel.

Mert kinek lehet több pszichés problémája: egy jó jegyeket felsorakoztató „magoló” típusú, vagy egy gyengén teljesítő gyereknek?

Természetesen a tanulmányok azt mutatják, hogy a jó jegyekért harcoló gyerekek esetében inkább felmerülhetnek pszichés problémák.

Fontos a gyerek új utáni kíváncsiságának kielégítése és nem a magas jegy. A sokat tanuló gyerekek ugyanis gyakran küzdenek alvászavarral és különböző egészségügyi problémákkal.

Ennek ellenére sok szülő azt hiszi, hogy a házi feladat alapja a gyerek személyiségfejlődésének. De ez fordítva igaz: a sok házi feladat utálatot vált ki a gyerekből az iskola és a tanulás irányában.

Ezek után ki-ki maga döntse el, hogy mit tart fontosnak gyereke egészséges fejlődése érdekében!

Ha érdekelnek további cikkeink, iratkozz fel hírlevelünkre! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy az Instagrammon.


Ha tetszett a cikk, nyomj egy Like-ot is.





Facebook hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Top