A házassága romokban, ő meg teljesen kétségbe esett, de egyetlen egy kérdés mindent megváltoztatott!

Az egykoron a reklámszakmában dolgozó Richard Paul Evans egyike Amerika bestseller íróinak, hiszen az 1993-ban napvilágott látott első, A karácsony doboz című regényét még 25 könyv követte. Az írói pálya sem fenékig tejföl, hiszen sok utazással, író-olvasó találkozókkal, könyvbemutatókkal jár. És pontosan emiatt romlott meg Richard és felesége, Kerri között a házasság. A következőkben Richard írja le ennek a nehéz időszaknak a krónikáját, és a titkot, ami megmentette a házasságát. Íme!

ferfi-tus-alatt

A nagy lányom, Jenna, nemrég azt mondta nekem: “Gyerekkoromban a legnagyobb félelmem azt volt, hogy te és anya el fogtok válni. Amikor 12 éves voltam, annyit veszekedtetek, hogy már úgy gondoltam, hogy jobb, ha elváltok.” Majd mosolyogva hozzátette: “De végül nagyon örvendek annak, hogy rendezni tudtátok a kapcsolatotokat.”

Ha visszatekintek a házasságomra Kerrivel, sok évig elég rosszul alakult a viszonyunk. Mások voltunk, mást akartunk, és ahogyan az évek teltek, a különbségek még inkább a felszínre kerültek. Az írással járó hírnév még inkább eltávolított egymástól. Sokat veszekedtünk, és én már el sem tudtam képzelni, hogy valaha is még helyre tudjuk hozni a házasságunkat. Érzelmi falakat építettünk magunk köré, és még a válás is szóba került. Egy könyvbemutató körúton voltam, mikor ismét sikerült összevesznünk a telefonban. Odahaza teljesen egyedül éreztem magam, csak a dühvel és a frusztráltsággal maradtam. Ekkor betelt a pohár.

És ekkor Istenhez fordultam, hangosan közöltem vele a zuhany alatt, hogy ez a házasság hiba volt, és nem tudom tovább csinálni. Viszont kirázott a hideg a válás gondolatától, de nem tudtam mit kezdeni a fájdalmammal. Össze voltam zavarodva, nem tudtam, hogy miért ennyire bonyolult minden Kerrivel. A lelkem mélyén tudtam, hogy Kerri jó ember, és én is jó ember vagyok. És akkor miért nem tudunk kijönni egymással? Miért nem változik meg?

Végül sírni kezdtem. Majd valaki odaföntről válaszolt: “Ő nem változhat meg, Rick. Aki megváltozhat, az te vagy!” Ekkor imádkozni kezdtem: “Uram, ha én nem tudom megváltoztatni őt, akkor segíts abban, hogy én változzak meg!” És azon az estén megvilágosodtam, és tudtam, hogy mit kell tennem.

Másnap reggel az ágyban Kerri fele fordultam, és megkérdeztem:

“Hogyan tehetném szebbé a napodat?”

“Mi van?” – nézett rám dühösen.

“Hogyan tehetném szebbé a napodat?” – ismételtem meg a kérdést.

“Te nem tudod szebbé tenni a napomat… De miért kérded?”

“Mert komolyan gondolom. És tudni szeretném, hogy mivel okozhatnék számodra örömet.”

Ezután már nem dühösen, de cinikusan figyelt.

“Szeretnél csinálni valamit? Menj és takarítsd ki a konyhát.” – mondta.

Viszont megdöbbent, mikor elindultam a konyha felé, és nem szegültem szembe vele. És ragyogóvá varázsoltam a konyhát.

Másnap ismét feltettem a kérdést. Azt az utasítást kaptam, hogy rakjak rendet a garázsban. Annak ellenére, hogy fárasztó napom volt, két óra alatt rendet raktam.

Másnap újra megkérdeztem tőle, hogy mivel tehetném szebbé, jobbá a napját.

“Semmivel, ne haragudj, hogy parancsolgattam, bocsáss meg. És miért kérdezel ilyeneket tőlem?” – kérdezte.

“Mert fontos vagy nekem.” – feleltem.

Sírni kezdett, és elmondta, hogy ne foglalkozzak többé vele, mert mindennek ő az oka, ő vele nehéz élni, és nem érti, hogy miért vagyok még mindig vele. Ezután finoman megérintettem az állát, és felemeltem a fejét, hogy a szemembe nézhessen.

“Rendezni akarom a kapcsolatunkat, azt szeretném, ha boldogok lennénk.” – mondtam.

Odabújt hozzám, és azt mondta:

“Ne haragudj, amiért ilyen kegyetlen voltam hozzád. Szeretlek. Csak annyit akarok, hogy töltsünk több időt egymással.” – mondta.

És ekkor azok a bizonyos falak omladozni kezdtek. És rátaláltunk a harmóniára, a veszekedések gyakorisága csökkent, szerettük, törődtünk, foglalkoztunk egymással, mert rájöttünk arra, hogy mennyire fontos a másik, hiszen ő életünk párja. Kerrivel már 30 éve vagyunk házasok, imádok vele lenni. Ahhoz, hogy helyrehozzunk egy kapcsolatot, házasságot, meg kell változnunk. Én hálás vagyok a változásomért, a családomért, azért, hogy nem vagyok elvált férfi. Csak egy egyszerű kérdés, de tegyük fel a mellettünk lévő embernek: “Mivel, hogyan tehetném szebbé a napodat?” És talán minden rendbe jön majd!

Ha érdekelnek további cikkeink, iratkozz fel hírlevelünkre! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy az Instagrammon.


Ha tetszett a cikk, nyomj egy Like-ot is.






Facebook hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Top