Földigiliszta-apokalipszis, veszélyben lehet a földművelés jövője!

Ma már szinte minden második sorozat vagy film a zombiapokalipszis őrülete köré csoportosul, hiszen ez szórakoztatja és foglalkoztatja a ma emberét. Mi történne, ha valóban bekövetkezne egy zombiapokalipszis? Mit kellene tennünk? Hogyan kellene viselkedjünk? A sok eszmefuttatás és elmélkedés közben, viszont észre sem vesszük, hogy egy valódi apokalipszis zajlik épp a lábaink alatt!

Földigiliszta-apokalipszis, veszélyben lehet a földművelés jövője!

A féreg, vagy giliszta apokalipszisnek is nevezett folyamat, a talaj alatti földréteg szerkezetét teszi tönkre. Azt a termőföldet teszi terméketlenné folyamatosan, mely az életet biztosítja számunkra, hiszen táplálékaink nagy része a termőföldjeink ajándéka.

De hogyan is rontja el ez a folyamat a termőföldek minőségét?

A Soil System folyóirat készítette tanulmány szerint világszerte gilisztahiány állt be. A mai modern földművelés eszközei és vegyszerei a világ gilisztaállományának közel felét elpusztította, ami óriási kárt jelent a mezőgazdaságban. Ha még konkrétabban akarjuk kifejezni a veszteséget, akkor úgy is fogalmazhatunk, egy adott megművelendő földterületen 5-ből 4 giliszta elpusztult az évek során.

A giliszták elengedhetetlenek a növények fejlődésének folyamataiban. Kölcsönön szimbiózisban élnek, hiszen a növény gyökerein keresztül azokat a tápanyagokat szívja fel, melyet a giliszták anyagcseréjük lévén termelnek. Mindemellett a giliszták mozgásuk lévén folyamatosan puhítják a növények körüli földet, így könnyítve meg számukra a növekedést, és gyökereik terjeszkedését.

Még Charles Darwin is fontosnak vélte a giliszták szerepét a földművelésben. Darwin „Isten földművelőinek” hívta őket és az egész karrierje során azon fáradozott, hogy minél jobban kitanulmányozza a giliszták viselkedéseit.

Szóval, ha továbbra is azt akarjuk, hogy legyen amit az őszi évszakban leszüretelni vagy learatni, akkor óvjuk a szorgos gilisztákat. Használjunk kevesebb vegyszert, gazdálkodjunk minél organikusabban, hogy azok a természetes táplálékforrások, amire a gilisztáknak szükségük van, ne tűnjenek el. Hagyjuk, hogy maguktól történjenek meg a bomlási reakciók, a rothadási folyamatok, ne akarjunk mindent agyonsterilizálni.

Szerencsére manapság már egyre több termelőgazda kapta fel a fejét a gilisztahiányra és ennek értelmében megpróbálnak úgy gazdálkodni, hogy a lehető legkevésbé zavarják meg a talaj ökoszisztémáját. Állatoktól származó, természetes trágyával dúsítják földjeiket, különösen odafigyelnek a szerves anyagok meglétére, valamint a talaj számára kedvezőbb vetésforgót használnak.

Lehet, hogy sokan haszontalannak és gusztustalannak tartják a gilisztákat, de nélkülük felborulna az egész mezőgazdaság rendje, ezért több figyelmet kell fordítsunk a védelmükre a jövőben.

Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy az Instagrammon.


Ha tetszett a cikk, nyomj egy Like-ot is.






Comments Closed

Top