Ezért nem kéne soha margarint fogyasztanod!

A margarin és növényi olajok azon élelmiszereink közé tartoznak, amelyeket legjobban félreértettek és legtöbbször javasolnak az egészségügyi szakosok. Valószínű, hogy te is hallottad már azt, hogy „szív- és érrendszerbarát olaj”, ez egy tökéletes megfelelője a „véredényt eldugaszoló zsírok”-nak. Ezek az olajok a magas koleszterinszint és vérnyomás csökkenésében, és a fogyásban kéne, hogy segítsenek. Csak éppen van egy kis bökkenő…

Mi a margarin? És mik a növényi olajok?

A margarin növényi olajokból készül. A növényi olajokat pedig repce, szója, kukorica, napraforgó, sáfrány magvaiból vonják ki. Gyakorlatilag nem léteztek az étrendünkben az 1900-as évekig, amikor új kémiai eljárások megengedték, hogy kivonják őket a magvakból. A vajjal, vagy kókuszolajjal ellentétben, ezek az olajok nem vonhatók ki egyszerű sajtolással, hanem kémiailag el kell őket választani, szagtalanítani és átdolgozni. Annak ellenére, hogy egészségesnek reklámozzák őket, a kémiailag legtöbbször kezelt élelmiszereink közé tartoznak.

Ezt is olvasd el: Hidegen sajtolt növényi olajok a szív-érrendszer védelmében

Hogyan készül a növényi olaj?

A növényi olajokat gyárakban állítják elő, gyakran génmódosított termésből, amit nem ritkán gyomirtókkal kezelnek. A repceolajt a repcének egy génmódosított változatából állítják elő. A repcemagolaj nagy koncentrációban tartalmaz erukasavat, ami mérgező a szervezetre nézve, ezért van szükség a génmódosított változatára. A feldolgozás során a magokat többszörösen hőkezelik, savakkal és egyéb kémiai szerekkel átmossák, hogy az olajat kivonják belőle.  Ahhoz, hogy az olajból margarint állítsanak elő, hidrogénezni kell. A hidrogénezés során transz zsírokat állítanak elő, amik jelentősen növelik a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának rizikóját.

Az 1900-as évek előtt nem léteztek a növényi olajok. Addig az emberek állati eredetű zsír „forrásokat” használtak: húsból, faggyúból, szalonnából, vajból, stb. Az átlag zsírmennyiség fogyasztás, azóta, nem sokat változott, de a felhasznált zsírok minősége drasztikus változáson ment keresztül. Akkoriban a növényi olajok fogyasztása gyakorlatilag nulla volt. Ma, az emberek átlagban 30 kg növényi olajat fogyasztanak évente. És ehhez még adjuk hozzá, hogy a mai állatokat is gyakran génmódosított és gyomirtókkal kezelt növényekkel és gabonával etetjük.  Az 1950-es évekre, Amerikában annyira megnőtt a növényi olajok fogyasztás, hogy külön kampányt indítottak a margarin fogyasztás érdekében. És ezzel egy ütemben, nőtt a szívérrendszeri betegségek és daganatos betegségek előfordulása is.

A huszadik század elején a vaj fogyasztása, személyenként, körül-belül 18 kilogramm volt, évente. Napjainkban ez csupán 1,5 kilogramm személyenként, évente, míg a növényi olajok fogyasztása virágzik, és a rákos- és szívérrendszeri megbetegedések endémiássá váltak.

Mi a baj a növényi olajokkal?

• Elsősorban az, hogy testünket nem a fogyasztásukra teremtették.

Szervezetünk zsírtartalmának 97%-a telített (szaturált) vagy monoszaturált zsír, míg csupán 3% többszörösen telített zsír. Ennek egy része omega-3 zsírsav. A növényi olajok nagy mennyiségben tartalmaznak többszörösen telítetlen zsírokat, és ezek a zsírok kerülnek be az étrendünkbe már az 1950-es évektől.

A szervezetnek szüksége van a zsírokra a sejtfal újjáépítéséhez és a hormonok előállításához, és azokat az alapanyagokat használja erre, amiket mi nyújtunk neki. Ha telítetlen zsírokat szolgálunk fel neki az újjáépítéshez és teremtéshez, kénytelen ezt felhasználni.

Az a baj a telítetlen zsírokkal, hogy nem stabilak és könnyen oxidálódnak a szervezetben, gyulladást és mutációt, elváltozást okozva. A véredények sejtjeiben ezek az elváltozások gyulladáshoz vezetnek, ami elzárja az ereket. Ha ezek a zsírok a bőr sejtjeiben okozzák az elváltozást, bőrrákot idéznek elő.

• A növényi olajok omega-6 zsírsav tartalma nagyon magas

A szervezetnek ugyanúgy szüksége van az omega-6 zsírsavra, mint az omega-3 zsírsavra, de nagyon fontos, hogy ezek kiegyenlítsék egymást, ideális esetben 1:1 arányban. Az omega-6 zsírsav is könnyen oxidálódik a szervezetben, ezért ha ez beépül a szervezet sejtjeibe, növeli a rák megjelenésének rizikóját, főleg a bőrrákét. Számos kutatás kimutatta, hogy a telítetlen zsírsavak a meglévő rákos megbetegedés kimenetéhez is hozzájárulnak, míg a telített zsírsavaknak védő hatásuk van a rákkal szemben.

Az omega-3 zsírsavak csökkentik a gyulladást és védő hatással rendelkeznek a rákos megbetegedések ellen. De az omega-6 zsírsav és telítetlen zsírsavak nagy koncentrációja más betegségek megjelenését is előidézheti: egy epidemiológiai kutatás során 20 éven keresztül követték az férfiak étkezési szokásait, arra voltak kíváncsiak, hogy a margarin és vaj fogyasztása mennyire van kihatással a szív- érrendszerre. Azt figyelték meg, hogy azoknál a férfiaknál volt nagyobb a szívinfarktus előfordulása, akik előszeretettel fogyasztottak margarint. Azoknál, akik csak vajat vagy többnyire vajat fogyasztottak a margarin helyett, a szívinfarktus előfordulása jelentősen alacsony volt. A tanulmány első tíz évében nem volt szignifikáns összefüggés a margarin fogyasztás és a szívinfarktus között, viszont az elkövetkező tíz évben, azoknál, akik a legtöbb margarint fogyasztották 77%-al több infarktus volt, mint a margarint egyáltalán nem fogyasztók körében.

Az omega-3 és omega-6 zsírsavak egyensúlyának felbomlása az omega-6 zsírsav javára, a belek egészségére is kihat, és ideális talaj az autoimmun betegségek és ételallergiák kialakulásához.

Ezt is olvasd el: Így csökkentheted az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát!

• Kémiai szerek és adalékok a növényi zsírokban és olajokban

Mivel kémiai úton állítják elő őket, nem meglepő, hogy több ártalmas kémiai vegyszert tartalmaznak. Ilyen a butil-hidroxianizol (BHA) és a butil-hidroxitoluol (BHT), amik mesterséges antioxidánsok, tartósítószerek. Ezek a kémiai anyagok károsítják a májat és a vesét, immunbetegségeket idéznek elő, meddőséget okozhatnak, és mellesleg rák kialakulásával is összefüggésbe hozták.

• Növényi olajok fogyasztásának a szaporító szervrendszerre és gyerekekre mért hatása

A növényi olajok nagyon károsak a szaporító szervrendszerre nézve, és főleg a magzatokra. Mivel a szaporítószervek sejtjei állandóan osztódnak és újakra cserélődnek, úgy nőknél, mint férfiaknál, ezeknek a sejtekben a legvalószínűbb a mutációk, változások bekövetkezésének lehetősége, ha ezek a sejtek alapanyagai nem a megfelelő zsírsavakból kerül elő. Ugyanez érvényes a magzati sejtekre és gyerekeink sejtjeire is.
A tudományos irodalom arra sugall, hogy gyerekeinknek olyan étrendet írjunk elő, amelyben az állati zsírokat növényi zsírok helyettesítik, ezeknek a zsíroknak a hosszú távú fogyasztása viszont tanulási nehézségekhez vezet, növeli a fogékonyságot a fertőzések iránt, és ha a megérett serdülők ilyen étrendbe kezdenek, veszélybe sodorják a szaporító szervrendszerüket, növelve az sterilitás, terméketlenség előfordulását, születési rendellenességgel született babák számát.

A növényi olajok túlzott fogyasztása megzavarja a hormontermelést. A hidrogénezés folyamatán keresztül megszilárdított növényi olajok, mint a margarin, rendkívül káros a hormonháztartás egyensúlyára nézve.

• Növényi olajok egyéb hatása a szervezetre

– mivel könnyen oxidálódnak, elvonják a szervezettől az antioxidánsokat, hiszen a test próbálja semlegesíteni az oxidáció folyamatát. Akik nagy mennyiségben fogyasztanak növényi olajakat, E vitaminhiánynak vannak kitéve
– telítetlen zsírsavakban gazdag étrend káros a májra, növeli a vérben a húgysav szintet, károsítja a genetikai állományt, segíti az elbutulást, gyorsítja az öregedési folyamatokat.

Olajok és zsírok, amelyeket szabadon használhatsz:

• kókusz olaj

• állati zsír

• vaj

• olíva olaj

• pálma olaj

• avokádó olaj

• hal olaj

• tojás

Birtalan Katalin